EnglishMagyar
  • Isztria
    • Pula
    • Rovinj
    • Poreč
    • Novigrad
    • Umag
    • Bale
    • Labin
  • Kvarner-öböl
    • Rijeka
    • Opatija
    • Crikvenica
    • Novi Vinodolski
    • Senj
  • Dalmácia
    • Nin
    • Zadar
    • Sv. Filip i Jakov
    • Biograd na Moru
    • Pirovac
    • Vodice
    • Šibenik
    • Primošten
    • Trogir
    • Split
    • Omiš
    • Makarska
    • Dubrovnik
    • Cavtat
  • A horvát szigetvilág
    • Krk
    • Cres
    • Lošinj
    • Rab
    • Pag
    • Murter-sziget
    • Brač
    • Hvar
    • Pelješac-félsziget
    • Korčula
  • Zagreb
    • A horvát főváros
  • Közép-Horvátország és Szlavónia
    • Čakovec (Csáktornya)
    • Varaždin (Varasd)
    • Karlovac
    • Osijek (Eszék)
    • Vukovar
  • A horvát hegyvidék
    • Plitvička jezera (Plitvicei tavak)
    • Knin
    • Drniš
  • Hasznos tudnivalók
    • Utazás Horvátországba
    • Horvátország földrajza
    • Horvátország történelme
    • Politika és gazdaság
    • Közlekedés
    • A horvát emberek
    • Gasztronómia
    • Horvát mindennapok
  • A horvát nyelv
    • A horvát nyelvről
    • Útiszótár
Főoldal
Komp árak
Komp árak 2017 (utószezon)

érvényes 2016. október 3-tól

Boutique hotelek
Boutique hotelek Horvátországban

Stílus és egyediség

Bale középkori kastélya
Lovagvárak az Isztrián

Középkori kastélyok nyomában

Roncsbúvárok az Adrián
Roncsbúvárok az Adrián

A Baron Gautsch gőzhajó nyomában

Velence
Az Isztriáról Velencébe

Hajóval és busszal

Ki volt Josip Jelačić?

Image Josip Jelačić kétségkívül a Habsburg birodalom egyik kiemelkedő személyisége volt, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcban betöltött szerepe miatt történelmi megítélése azonban jelentősen különbözik Horvátországban, Magyarországon és Ausztriában.

A grófi családba született Jelačić apja nyomdokait követve katonának tanult Bécsben, a Mária Terézia Lovagi Akadémián. Tanulmányai befejeztével többnyire a déli határvidéken katonáskodott, katonai pályája gyorsan ívelt felfelé, 1841-ben ezredesi rangot kapott.

Az 1848-as márciusi, magyarországi események kerékbe törésére a császári udvar a Magyarországon élő nemzetiségeket akarta felhasználni és ebbe a terve remekül beleillett a császárhű Jelačić személye. A Habsburg uralkodó, I. Ferdinánd, 1848. március 23-án horvát bánná, majd a határőrvidéki katonaság parancsnokává nevezte ki Jelačićot, aki két nappal később összehívta a Szábort (akkor még a horvát-illír tartományi gyűlést nevezték így). A Szábor 30 pontos követelést nyújtott be a Habsburg uralkodónak, a pontok között szerepelt a horvát tartományok (Horvát-Szlavón Királyság, Isztria, Dalmácia) egyesítése, a Magyar Királyságtól való elszakadás, valamint olyan reformtörekvések, mint az általános választójog, a jobbágyrendszer eltörlése, önálló hadsereg felállítása, polgári jogok bevezetése. Ezek után nem csoda, hogy a horvátok a mai napig nemzeti hősként tisztelik Jelačićot.

Mivel a magyar kormány megalakulását a birodalom elleni lázadásnak tekintette, 1848. szeptember elsején megindult hadseregével a magyarok ellen. A pákozdi csatában alulmaradt hadvezér a csata után Bécs felé vonult csapataival és a Bécs környékén állomásozó osztrák csapatokkal egyesülve leverte az időközben kirobbant bécsi forradalmat. A bán ezután a Windischgrätz herceg vezette dunántúli hadjáratban, majd a Délvidéken vezetett újra támadásokat a magyar szabadságharc ellen. A szabadságharc leverése után Jelačić visszatért Zágrábba és haláláig Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánja valamint katonai főparancsnoka maradt.

 
< Előző   Következő >