|
Belső-Isztria számos középkori várat, erődöt rejt, amiket egynapos kirándulás során lehet igazán felfedezni.
A legjobb állapotban fennmaradt erődítmény Pazin vára. A 130 méter magas sziklafalra épült várról először egy 10. századi okirat tesz említést, a vár jelenlegi formája többszöri átépítés eredménye. Kezdetben Gorizia grófjai tulajdona volt, aztán a 14. században a Habsburgok kezére került, akik hűbéruraknak adományozták. A 18. században a híres császári hadvezér Montecuccolira szállt. A pazini várhoz két irodalmi mű is kapcsolódik: Dante az Isteni színjáték Pokoljához állítólag itt, a Pazinčica patak szakadékánál nyert ihletet. A másik irodalmi vonatkozás Verne Gyula (Jules Verne) regénye, a Sándor Mátyás, amelyben a címszereplő társával, Szatmár László gróffal a pazini vár tömlöcéből szökött meg. Bale középkori kastélya eredetileg védelmi célokra készült. A Soardo és a Bembo család egykori rezidenciájának két masszív tornyát a lakókastély köti össze, előtte egy elegáns reneszánsz loggiával. A Bembo család velencei eredetű volt, tagjai a 17. századtól Bale rektorai voltak. A történetírók szerint Giacomo Casanova több ízben is járt a kastélyban és titkos viszonyt tartott fenn Bembo úrnővel. Svetvinčenat apró faluja is rejt egy középkori kincset, ez a Morosin-Grimani kastély. A Grimani család velencei patrícius család volt, az épület mai formáját az ő tulajdonlásuk alatt, az 1500-as években kapta. A téglalap alakú vár falai három védőtornyot és egy lakókastélyt kötnek össze. A tornyokból a falu mind a négy bejáratát szemmel lehetett tartani. Kostel, avagy Pietra Pelosa gótikus romvár az Isztria északi részén, Buzettől nem messze, nyugatra. Pazin után Isztria második legnagyobb középkori erődje. A várnak több kapuja is volt, udvarán kis kápolna áll. Különlegessége még a kőből készült latrina. Dvigrad (olaszul Duecastelli) Kanfanar elődje. A vár köré épült falut a 17. században az uszkók feldúlták, majd pestis pusztított végig, a lakók odébb menekültek és megalapították Kanfanart. A 13. századi városka nagy része romokban hever, a tornyok azonban elég jó állapotban maradtak fenn. Kršan vára Labintól északra, a Pazin felé vezető út mentén fekszik. A Raša folyó völgyének legszebb épen maradt kastélya. Kezdetben (13. század) az aquileiai patriarkához tartozott, aztán Pazin grófjaihoz került, majd kézről-kézre vándorolt. Kršanról még azt érdemes tudni, hogy itt találták meg a második legrégebbi glagolita írást, az Istarski razvodot, egy az isztriai földek határait kijelölő okiratot. A félreértések elkerülése végett a középkori iratot három nyelven, latinul, németül és horvátul vetették papírra. |