EnglishMagyar
Főoldal arrow Isztria Index arrow Zagreb arrow A horvát főváros 

A horvát főváros

Püspöki palota

A Száva bal partján fekvő Zágráb (horvátul Zagreb) Horvátország legnagyobb városa. A 19. század elején még kisvárosi méretű település a vasútnak köszönhette robbanásszerű fejlődését. A II. világháborút követően a Száva túloldalára is átterjedt, ennek a városrésznek Novi Zagreb (Újzágráb) a neve.

Zágráb óvárosa két részre osztható: a Felsővárosra, ide tartozik a parlamentet és a közigazgatás épületeit magába foglaló városrész és a székesegyház köré épült Kaptol, valamint a vasútállomáshoz közeli Alsóvárosra. Itt található számos híres zágrábi múzeum és a nemzeti színház. A város szíve a Jelačić tér.

Történelem

Jelasics szobor

A római korban Andautonia néven ismert településből a magyar Szent László király „faragott” várost 1094-ben, amikor püspökséget alapított a Kaptolon (Káptalan domb). A megépült székesegyház ekkor még I. István király nevét viselte. A szomszédos iparosok és kereskedők lakta Gradec nem nézte jó szemmel Kaptol „felemelkedését”, az egymástól mindössze néhány száz méterre fekvő település között véres viszálykodás kezdődött, melyet tovább szított IV. Béla király Gradecnek adományozott szabad királyi város címe 1242-ben. A torzsalkodásnak a török fenyegetettség vetett véget, a horda megállítása ugyanis egyesített erőt követelt. Az országhatár – azon túl a törökök – közelsége miatt a főváros 1756-tól Varasd lett. Zágráb 1776-ban nyerte vissza fővárosi rangját, barokk arculata ezt követően alakult ki. Kaptol és Gradec hivatalosan 1850-ben egyesült, két évre rá Zágráb érseki székhellyé emelkedett. Az 1880-as pusztító földrengés rengeteg kárt okozott, a város fejlődését azonban nem tudta megállítani. A vasút megjelenése addig példátlan fellendülést hozott magával, és Zágráb sorra olvasztotta magába a szomszédos falukat. Színházak, akadémia, múzeumok, parkok épültek, megalakult a parlament (szábor), megépült a sikló és az első villamosvonalak. A 20. század kezdetén szecessziós stílusú épületekkel gazdagodott a városkép.

A világháborúk pusztítását Zágráb egész jól átvészelte, a jugoszláv időkben azonban háttérbe került Belgráddal szemben. Horvátország függetlensége óta barátságos léptékű, modern európai nagyváros.

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb   42 Kn

Az autópálya délről kerüli meg a várost, innen lehajtva a Slavonska, a Jadranska vagy a Ljubljanska aveniján érünk a városba. Zágráb központi tere a Jelačić tér. Ennek a szomszédságában van a Kaptol a székesegyházzal, és innen indul a sétálóutca, az Ilica.
Parkolás:

Zágrábban három parkolási zóna van, az óváros közvetlen közelében legfeljebb fél órán át lehet parkolni.

I-es zóna    6 Kn/óra (max. 2 óra) vagy 3 Kn/30 perc (max. félóra)

II-es zóna    3 Kn / óra
III-as zóna   1,5 Kn / óra

Vonattal

Budapestről, a Déli pályaudvarról a 6.05-kor induló Agram nemzetközi gyorsvonattal juthatunk el Zágrábba. A vonat 12.47-re érkezik meg a horvát fővárosba, a retúrjegy ára 33,80 euró. A Keleti pályaudvarról 14.45-kor indul a Rippl-Rónai IC, ami Dombóvár és Kaposvár érintésével érkezik Zágrábba 20.44-kor. Az Adria IC csak a nyári szezonban közlekedik. A Keletiből indul 18.20-kor és tizenegy perccel éjfél után érkezik meg Zágrábba. 

A retúr vonatjegyek 60%-os kedvezménnyel vásárolhatók meg, így még az egy útra váltott jegyeknél is olcsóbbak. A retúrjegy ára Budapestről 33,80 euró.

A belföldi vasútvonalak is Zágrábban találkoznak. Rijekába, Szlavóniába vagy Splitbe tovább lehet utazni vasúton, a tengerpart felé irányuló buszközlekedés általában rugalmasabb és kényelmesebb.  
A főpályaudvarról a 6-os villamossal vagy akár gyalogosan is könnyedén eltalálunk a főtérre. A vasútállomáson van poggyászmegőrző, díja 15 Kn / nap.

Busszal

A buszpályaudvar az Avenija M. Držicán van, közel a vasútállomáshoz, a 2-es, 3-as, 6-os meg a 8-as villamos jár erre. Modern épület, tele üzlettel. Az információ és a csomagmegőrző egész nap nyitva van.

Az Orangeways busztársaság (www.orangeways.com) járata hetente kétszer (pénteken és vasárnap) reggel 6-kor indul Zágrábba Budapestről (11.30-ra érkezik meg). Hazafele ugyanezen a két napon, 17.30-kor indul a busz és 22.30-ra ér Budapestre (a Népligethez). Főszezonban (június 3. - aug. 26.) a buszok szerdánként is közlekednek, ugyanezekkel az indulási és érkezési időpontokkal. Az jegyek ára egy irányba 2.990 Ft-nál kezdődik.

A Volánbusz hetente háromszor (kedden, csütörtökön és szombaton) indít buszokat Zágrábba Budapestről. Visszafelé a járatok szerdán, pénteken és vasárnap indulnak. A jegyek ára 3900 Ft-nál kezdődik.

Zágrábból számos busztársaság üzemeltet járatokat az ország többi városába. Információt a www.akz.hr honlapon találunk (a Polasci-Dolasci gombra kattinva).

Repülővel

Repülőtér

A repülőtér a Pleso nevű városrészben, 17 kilométerre van a belvárostól. A Croatia Airlines buszaival fél óra alatt a buszpályaudvaron vagyunk. A jegyért 30 kunát kell fizetni. A taxizás ezzel szemben 140–170 kunába is belekerülhet. 15.30-kor Rijekába is indul busz a zágrábi reptérről (150 Kn).

Tömegközlekedés

Zágrábi villamos

Buszokra és villamosokra korlátozódik. Menetjegyet (10 Kn) trafikokban és újságosstandokon vásárolhatunk, illetve buszon a sofőrtől. A jegy – melyet akárcsak itthon, a felszálláskor érvényesítenünk kell – 90 percig érvényes. Napijeggyel (30 Kn) a következő nap hajnali 4 órájáig utazhatunk.

A busszal való közlekedéssokszor nehézkes: a kék táblával hívogató buszmegállók (Stajalište autobusa) többségében ugyanis rejtélyes módon sem a menetrend, sem a megállók nincsenek feltüntetve; csak a helyiek vagy a buszsofőr segítségére számíthatunk. Kiváló lehetőség ez a horvát nyelv gyakorlására!

Turista információ

A turistairoda a Trg bana J. Jelačića tér 11. alatt van.

Tel: +385 1 481 4051
internet: www.zagreb-touristinfo.hr
e-mail: info@zagreb-touristinfo.hr

Nyitva: hétfőtől péntekig 8.30-tól 20 óráig
            szombaton 9-tól 17 óráig
            vasárnap 10-től 14 óráig

A Zágráb kártyát itt is meg lehet vásárolni.

Magyar Nagykövetség
Zagreb, Pantovčak 255-257.
Tel: + 385 1 489 09 06
Fax: +385 1 457 93 02
e-mail: consulate.zgb@kum.hu




Horvát Nemzeti Színház

Nemzeti színház

A Titó nevét viselő téren áll a Horvát Nemzeti Színház. Patinás épület, kapuit maga Ferenc József nyitotta meg 1895-ben. Tervezői az bécsi Ferdinand Fellner és a porosz Herman Hellner voltak, akiknek a nevéhez Európa szerte 47 színházépület fűződik (köztük a budapesti Vígszínház). A neobarokk stílusban emelt falak között prózai darabokat, operákat, balettelőadásokat rendeznek.

Az Iparművészeti Múzeum épületét az 1880-as években emelték. Gyűjteménye olyan mesterségeknek állít emléket, mint a könyvkötés, hangszerkészítés, fotografálás. Mindemellett gyönyörű, többszáz éves bútorokat, kerámiákat, üvegből készült remekeket állítottak itt ki.

Nyitva: keddtől péntekig 10-től 18 óráig, szombat - vasárnap 10-től 13 óráig, hétfőn zárva.

Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

Néprajzi Múzeum

Mažuranićev trg 14.

Nyitva: keddtől csütörtökig 10-től 18
          péntektől vasárnapig 10-től 13 óráig, hétfőn zárva.

Belépődíj felnőtteknek 10, gyerekeknek 5 kunába kerül.

A kiállítást végigjárva megismerkedhetünk az ország különböző régióinak népviseletével, megtudhatjuk, milyen edényben készül a polenta és milyen a hagyományos horvát karácsonyi kalács. A használati eszközök révén az olívaolaj készítés és a halászat „tudományába” nyerünk bepillantást.

Szent Márk tér

Szent Mark templom

A teret barokk házak veszik körbe. Közepén áll a 13. században épült Szent Márk-templom, melyet tatárok megrongáltak. Majolikatetejét Horvátország, Szlavónia és Dalmácia, valamint Zágráb középkori címere díszíti. A templom kápolnájában tették le esküjüket a horvát bánok hivatalba lépésükkor. A főoltáron Meštrović Keresztrefeszítés című műve látható.

Az országgyűlés (Szábor) épületét 1910-ben építették, főbejárata a Szent Márk térről nyílik. Erkélyéről hirdették ki Horvátország elszakadását az Osztrák-Magyar Monarchiától 1918-ban. A szábor mellett, az egykori báni palota ma a köztársasági elnök rezidenciája.

Az Ulica Sv. Cirila i Metoda és a Szent Márk tér sarkán kőből faragott fej emlékezik az 1572-es zagorjei parasztfelkelés vezetőjére, Matija Gubecre. A parasztvezér a mi Dózsa Györgyünkhöz hasonlóan tüzes trónnal lakolt, testét halála után felnégyelték.

A neves horvát szobrász, Ivan Meštrović egykori házát a Szent Márk-templom mögött, a Mletacka 8. alatt találjuk. A kiállított márványból, fából, kőből, bronzból készült szobrok és rajzok a művész négy évtizedes alkotómunkájának gyümölcsei.

Nyitva: keddtől péntekig 10-től 18 óráig
          szombaton és vasárnap 10-től 14 óráig, hétfőn zárva
Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

Zágrábi Városi Múzeum

Opatička ulica 20.

Nyitva: keddtől péntekig 10 és 18 óra között, szombat 11-től 19, vasárnap 10-től 14 óráig.
Belépőjegy: 30 Kn (családoknak 50 Kn, 7 éves kor alatt ingyenes)

A múzeumot a Parlament mögött, a legrégebbi városrészben találjuk. Kiállítása a város történetén kalauzol végig: őskori leletek, középkori kínzóeszközök, a katedrális kövei, régi kézműves termékek kerülnek bemutatásra. A „legzágrábibb” horvát íróról, August Šenoáról egy emlékszoba emlékezik meg. A második világháború és a szocializmus évei is visszaköszönnek a tárlat során.

A Szent Márk tértől az Ilicáig

A Naív Művészek Múzeuma a Sv. Ćirila i Metoda 3. szám alatt található. A bemutatott színes, mozgalmas alkotások többsége horvát művészek munkája, de vannak külföldi kiállítók is. A múzeum boltjában naív motívumokkal díszített bögréket, pólókat, plakátokat vásárolhatunk.

Nyitva: keddtől péntekig 10-től 18,
          szombaton és vasárnap 10-től 13 óráig, hétfőn zárva.
Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

A Katarinski Trg barokk stílusú Szent Katalin-templomát a jezsuiták építették a római Il Gesu mintájára 1620 és1632 között. Homlokzatán a négy evangélista látható.

Latrok tornyaA Dverce utcán jutunk a 13. században épült Latrok tornyához. A torony a néhai Gradec városfalához tartozott, harangját minden este, a kapu zárásakor kongatták meg. 10 Kn ellenében a tetejéről élvezhetjük a nagyszerű kilátást a városra. A torony ágyúját ma is elsütik, minden nap, déli 12 órakor, a törökök felett aratott diadal emlékére.

SiklóA toronytól a Strossmayer sétányon juthatunk vissza az alsóvárosba. Ha nincs kedvünk a sétához, váltsunk jegyet az 1881-ben épült Siklóra (Uspinjača). A régi közlekedési eszköz a sétálóutcán, az Ilicán „landol”. Reggel fél héttől 21 óráig, tíz percenként jár.

Az Ilica Zágráb elegáns sétálóutcája. Bár autókkal itt nem kell számolnunk, a nézelődés és vásárlás örömteli perceiben azért jó, ha vigyázunk a gyakran és gyorsan közlekedő villamosokkal. Valamikor ez az utca és környéke a város szélének számított, itt laktak a fazekasok, akik az erre folyó patakocska medréből merték a fazekakhoz szükséges anyagot, vagyis az ilovačat. Innen ered az utcának a neve.

Kaptol és Gradec

Szent László király 1094-ben alapított püspökséget Zágrábban, a Mária Mennybemenetele székesegyház elődjét ekkor kezdték el építeni. Ez a templom a tatárjárás idején elpusztult, az új, gótikus templomot a törökök fenyegető közelsége miatt már megerősített falakkal és bástyákkal emelték 1264–84 között. Az 1645-ös tűzvész után újjá kellett építeni, akárcsak az 1880-as földrengést követően. Neogótikus harangtornyait ekkor kapta. A sok átépítés ellenére a 15. századi Dürer freskó ma is látható. A jobboldali hajó falán glagolita szöveg olvasható. A székesegyház magyar vonatkozása, hogy sírboltjában Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter nyugszik. A bejárattal szemben Mária kút áll, négy aranyozott angyallal.

Zágráb szíve a Jelačić tér (Trg Josipa Jelačića), a helyiek kedvelt találkahelye. Régen Trg Harminca volt a neve, itt szedték ugyanis a harmincadvámot. A lovasszobor a névadó Jelačić bánt ábrázolja. A horvátok által mélyen tisztelt hadvezér a rossz nyelvek szerint 1991-ig Magyarország felé mutatott kardjával. Most Szerbia felé suhint.

A nyüzsgő piac a székesegyház közelében van, egy aranyozott kupolájú templom alatt. Teraszosan alakították ki, alsó részén virágokat árulnak, a belső standokon zöldséget, gyümölcsöt lehet vásárolni. Friss halért a Ribarnica épületébe térjünk be. Felső részén, az Opatovina utcán áll Petrica Kerempuh szobra.

Tkalciceva utcaA piacról lefelé sétálva, a Tkalčićevara, Zágráb hangulatos sétálóutcájába érünk. Itt volt valamikor a választózóna a két város, Kaptol és Gradec között. A sétálóutcából balra nyílik a Krvavi Most, magyarul véres híd, a két város összecsapásainak helyszíne. Az utca neve mindenesetre beszédes. Innen jobbra a Pavla Radićára érünk, az egykori cipészmesterek utcájába.

Kamenita VrataA Pavla Radićán gyertyákkal megvilágított, sötét kőkapuhoz érkezünk. Ez a Kamenita Vrata, a zágrábi zarándokok fontos állomása. A középkorban is kapu állt itt, mely 1731-ben, egy tűzvészben leégett. A tüzet csodával határos módon egy Szűz Máriát és Jézust ábrázoló kép sértetlenül megúszta. A zágrábiak jelként értelmezték a történteket és a kaput újra felépítették.

A Kamenita Vrata legendája elevenedik meg az egyik legismertebb horvát könyvben, August Šenoa Az aranyműves lánya című regényében.

Mimara Múzeum

Rooseveltov trg 5.

Nyitva: október 1. - június 30.: kedd, szerda, péntek, szombat 10-től 17 óráig, csütörtökön 19 óráig.
                                            vasárnap 10-től 14 óráig, hétfőn zárva

           július 1. - szeptember 30.: kedd-szombat 10-19, vasárnap 10-től 14 óráig

Belépőjegy: 40, gyerekeknek 30 kuna.

Mimara Múzeum1987-ben nyitotta meg kapuit, gyűjteménye a dúsgazdag Ante Topić Mimara (1898–1987) adománya. A tárlaton nem kisebb művészek, mint Rubens, Goya, Raffaello, Rembrandt és Delacroix képeit állították ki, ugyanakkor az ókori régészeti anyag sem mindennapi.

Strossmayer Galéria

Strossmayer galéria

Trg Nikole Šubica Zrinskog 11.

Nyitva: keddtől vasárnapig 10-től 13 óráig,
          Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

A múzeum neoreneszánsz épülete az egyik legszebb zágrábi téren áll. Gyűjteményét Đakovo püspöke, az illír mozgalom egyik jelentős alakja, Josip Juraj Strossmayer alapozta meg. A közel 4000 darabos kollekció olasz, spanyol, francia és horvát mesterek alkotásaiból áll, és a 14. századtól a 20. századig ívelő európai képzőművészeten vezet végig. A galéria könyvtára 15 ezer kötetet számlál. A Krk szigeten talált glagolita nyelvemlék, a baškai kőtábla az aulában látható.

Művészeti Pavilon

Trg kralja Tomislava 22.

Nyitva: keddtől szombatig 11-től 19, vasárnap 10-től 13 óráig
Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

Ennek a gyönyörű épületnek érdekes története van. 1896-ban, a magyar millenniumi ünnepségekre készült mint Horvátország pavilonja, és annyira jól sikerült, hogy a kiállítás végzetével itt, Zágrábban, újra felépítették. Falai közt olyan művészek állítottak már ki, mint Henry Moore vagy K. Kollwitz. A galéria fotókiállításoknak és egészen újszerű művészeti kísérleteknek is teret enged.

Botanikus kert

Botaniukus kert

A bejárat a Mihanovićeva utcáról nyílik.

Áprilistól október végéig látogatható:
hétfőn, kedden 9-től 14.30-ig
szerdától vasárnapig: 9-től 19 óráig (áprilisban és októberben csak 18 óráig)
A látogatás ingyenes.

A 19. század végén alapított botanikus kert 4,7 hektáron terül el, a főpályaudvar tőszomszédságában. A Zágrábi Egyetem tulajdona. Közel tízezer féle, a világ legkülönbözőbb részein honos növény él itt. A kisebb tavakkal, hidakkal, sziklakerttel változatossá tett arborétumban frissítő sétát tehetünk a nyári nagy melegben. A 2007-ben átadott pavilonban kiállításokat rendeznek.

Maksimir park

Maksimir park

A város keleti részén fekszik, a Jelačić térről a 11-es és 12-es villamossal közelíthetjük meg (a Bukovacka megállónál szálljunk le). 1794-ben hozták létre. Nevét alapítójáról, a zágrábi püspökről, Maksimilian Vrhovecről kapta. A zágrábiak kedvelt pihenőhelye, van itt kilátótorony, virágoskert, mesterséges tavak és állatkert is.

Zagreb Card

Zagreb card

Két változata létezik, a 24 és a 72 órás. Előbbi 60, utóbbi 90 kunába kerül. A kártya birtokában ingyen utazhatunk a város tömegközlekedési eszközein (a siklót és a Medvenice hegyre vezető függővasutat is ideértve), a legtöbb múzeumban 30–50%-os, sok színházban 20%-os kedvezményt kapunk a jegyárból. Számos étterem és ajándékbolt 10%-os kedvezményt kínál a kártyatulajdonosoknak.

A kártyát nagyobb szállodákban, a turistairodában vagy akár on-line, az iroda honlapján (www.zagreb-touristinfo.hr) is megvásárolhatjuk. Az elfogadóhelyekről a mellékelt füzetecske tájékoztat.

Mirogoj temető

A zágrábi Mirogoj az egyik legszebb köztemető Európában. A város északkeleti részén fekvő sírkert a Kaptolról a 16-os busszal vagy a 14-es villamossal érhető el. Neo-reneszánsz árkádsorral díszített épületét és fákkal szegélyezett sétányait a német Herman Bollé tervezte. A temetőt 1876-ban nyitották meg és négy szektorra (katolikus, ortodox keresztény, protestáns, zsidó) osztották. Azóta közel 300 ezer embert temettek ide, köztük olyan horvát hírességeket, mint a politikus Stjepan Radić, Franjo Tuđman, az író Miroslav Krleža és Tin Uljević vagy a kosárlabdázó Dražen Petrović. Számos síremlék Ivan Meštrović és Ivan Rendić világhírű horvát szobrászok keze munkáját dicséri.


bottombox1

Más horvát városok:


bottombox2

Click for Zágráb, Croatia Forecast

Szálláshelyek Horvátországban


Érkezés napja

calendar

Távozás napja

calendar
Click for Zágráb, Croatia Forecast