Cres

Cres (ejtsd: cresz) 405 km²-es sziget. Északi része még az Isztriai-félsziget és Krk között fekszik, míg délen egészen Pagig lenyúlik. Ehhez a 66 kilométeres hosszhoz kettőtől 12 kilométerig terjedő szélesség társul. Délen, Osor falujánál híd köti össze a Lošinj-szigettel.

Hegyekkel borított sziget, az Učka vonulata itt emelkedik ki újra a tengerből. A lejtőkön, északon tölgy és gesztenyefák élnek, a sziget középső és déli részét öreg olajfaligetek jellemzik. A növényzet itt sokkal dúsabb, mint Krk szigetén. Több mint száz olyan gyógynövényt tartanak számon, amelyeket a szigeten rendszeresen lehet gyűjteni. A sziget jellegzetes védett madara a fakó keselyű. A Vransko jezero (Varjú tó) Cres és Martinšćica között terül el. Az útról jól lehet látni, zöldes felülete élesen elüt a tenger kékesebb színétől.

A sziget ősidők óta lakott, i.e. 4. században illír törzsek éltek itt. A rómaiak két évszázaddal később alapították Crespa városát, a mai Cres elődjét. Történelme innentől az Isztria és a Kvarner-öböl történelmével párhuzamosan alakult. Évszázados velencei, magyar és bizánci versengést követően 1409-ben a Velencei Köztársaságé lett, majd 1797-től az osztrákoké. A két világháború között Cres is Olaszország része volt.

A kultúrák és nyelvek keveredésének eredményeként a szigeten ma is sokan beszélnek olaszul. Ez a keveredés azonban nem újkeletű. Valun plébánia templomában őrzik a 11. századi ún. Valun táblát, mely a legrégebbi glagolita nyelvemlék. A táblán a glagolita mellett latin írás látható. Ugyancsak Cresre jellemző a čak nyelvváltozat. A sziget lakói mezőgazdaságból és – 1845 óta – a turizmusból élnek.

Megközelítés

Autóval
Javasolt két útvonal:
1. Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazástól (A6) - Rijeka (A7, A8) - Opatija (66) - Brestova, kompkikötő.

Autópályadíjak: Goričan – Zágráb         36 Kn
                       Zágráb – Bosiljevo 1    27 Kn
                       Bosiljevo 2 – Rijeka     29 Kn

2. Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazástól (A6) - az oštrovicai kijáratnál lekanyarodva (501-e főút) - Križišće (523, 102) - Krk híd (102, 104) - Valbiska, kompkikötő.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb         36 Kn
                       Zágráb – Oštrovica      52 Kn
                       Krk híd                       30 Kn

Krk szigetről (Valbiska) vagy az Isztriai-félszigetről (Brestova) közlekednek a kompok Meragra vagy Porozinára. A sziget központjáig, Cres városáig, Meragtól 14, Porozinából 26 kilométert kell kanyarognunk a veszélyes hegyi úton.

Cres városnál a főútról lekanyarodva rövidesen a II. világháborús emlékműhöz jutunk. Itt forduljunk jobbra, a Šetaliste 20. Travnja utcába. Innen 50 méterre, egy olívaolaj üzem (Uljana) parkolójában nyugodtan letehetjük az autót. A parkolótól illatos hársfasor vezet vissza a centrumba, és a régi középkori városkapun át mehetünk be az óvárosba. Visszafelé a Riječka Banka mellett a Zazid ulicán balra fordulunk, és körbe visszasétálhatunk a parkolóhoz. A távolsági buszok az INA benzinkút mellől indulnak.

Este a kikötő sétányán és vendéglőiben (Riva Creskih Kapetana) pezseg az élet. Gyerekekkel mindenképpen sétáljunk el a Cons partszakaszra, mivel itt egy kis szerencsével látványos hajókat láthatunk horgonyozni.

Komppal, hajóval
Brestova - Porozina (naponta 11-14 komp) 18 Kn / fő, autó 115 Kn
Valbiska - Merag       (naponta 12 komp)   18 Kn / fő, autó 115 Kn
Rijeka - Cres katamarán (17 órakor indul)  30 Kn / fő

Busszal
Rijeka - Cres (naponta három busz)      111 Kn
Crestől - Osor (naponta hat busz)            39 Kn
Cres - Veli Lošinj (naponta hat busz)        51 Kn

Turista információ

A turistairoda a kikötőben található.
Cons 10.

Tel: +385 (0)51 571 535
internet: www.tzg-cres.hr
e-mail: tzg-cresa@ri.t-com.hr
Nyitva: 8-tól 14 óráig

A Zazid 4. alatt Autotrans iroda működik (nyitva 7.30-tól 20 óráig), itt lehet buszjegyet venni és pénzt váltani.

Ferences templom és kolostor

Trg. Sv. Frane 6.

A régi városfalakon kívül épült 1300 körül. Érdekessége kettős kerengője: a külsőben Cres előkelőségeinek sírja, a belsőben 14. századi kőkút áll, a város legrégebbi, faragott címerével.

Városkapuk

Az egykori városfalból három kapu maradt fenn. A főkaput a kikötőben, az óratorony alatt találjuk a város címerével. A Szent Miklós-kapu a parkoló közelében áll, homlokzatán 16. századi velencei szárnyas oroszlán. A Bragadina kapu a hársfasor végén, a Šetalište 20. Travnja és a Bernardino Rizzi ulica sarkán van, egy kis játszótér és egy sárga telefonfülke mellett. A Bernardino Rizzi házait középkori spaletták díszítik, az 1-es számú házon 1505-ből való díszes kapuboltozatot látható, latin felirattal. Nagyon szépek és hangulatosak a sikátorok.

A várostorony (Gradska kula) a városfal maradványa, a Put Frotece és a Zagrebačka ulica találkozásánál áll. Este nagyon szépen kivilágítják (a kikötőből jól látható a teteje).

Szent Izidor-templom

Ha a Rizzi ulicán végigsétálunk, a Pjacetara érünk. Innen az Ulica Svetog Sidrán jutunk el a románkori Szt. Izidor-templomhoz. Ez Cres legrégibb temploma, a 12. században épült. A templom feletti boltozaton Szent Izidor püspök látható a városházával és egy ágaskodó lóval. A díszesen faragott fa ajtót két, angyalfejet ábrázoló dombormű díszíti.

Középkori épületek

A templom háta mögött, az Al Buon Gusto étterem faragott bejárata középkori hangulatot idéz. Se szeri, se száma a reneszánsz és gótikus épületeknek. A 15. századi gótikus Petris-palota a Trg Arsanon áll, a Városi Loggiát (16. sz.) közvetlenül a kikötőnél találjuk. A Trg Kapetana Nikole Draže sarkán eredeti római kori oszlopba botlunk. A házak kapuját régi nemesi címerek és faragott monogramok díszítik.

Havas Boldogasszony-templom

A templomhoz és a mellette álló díszes harangtoronyhoz a Pod Urom téren át jutunk. A főoltár két oldalán bibliai jeleneteket ábrázoló festett gótikus üvegablakok sorakoznak. Az oltárt a szigetekre jellemző brneštra nevű, sárga színű virággal díszítik. Az orgona fölött Cres címere látható: ágaskodó ló, aranyló kék háttérben. Ha a Pod Urom trgről az óratorony és a régi városkapu alatt leereszkedünk az első utcán, a kikötőbe érünk. 

Osor

Osor apró falucska a Cresről Lošinjra vezető híd mellett. A közel 80 lelkes falu története hosszú évszázadokra nyúlik vissza: a rómaiak idején virágzó település püspöki székhely is volt, városi rangját Könyves Kálmán adományozta. Utcáit középkori házak és a zenélő alakokat ábrázoló szobrok teszik egyedivé. A templom előtti tér és a kis utcák csak gyalogosan közelíthetők meg.

Az 1497-ben épült Szűz Mária Mennybemenetele-templomot nemrég restaurálták, gyönyörű a mellette 1889-ben épült harangtorony. A templom csak mise idején van nyitva. Balra régészeti múzeum, kirakatában a faluban rendezett koncertprogramokat függesztik ki. A téren egy római kori templomromot is láthatunk.

bottombox1

bottombox2