Dubrovnik

Dubrovnik (www.dubrovnik.hr) Horvátország legismertebb tengerparti városa, a világ egyik legnépszerűbb uticélja. Minden évben turisták ezrei keresik fel, a nyári hónapokban az óvárosban - mely 1979 óta az UNESCO Világörökség része - szinte moccanni sem lehet. 

A város elődje a délebbre fekvő Cavtat területén alakult ki, alapítói görögök voltak. A mai Dubrovnikot – vagy ahogy akkoriban hívták, Ragosiumot - a 6-7. században érkező szlávok hozták létre. Kezdetben bizánci, majd 1358-ig velencei befolyás alatt állt, a 14. századtól azonban egészen 1808-ig szabad államként, Raguzai Köztársaság néven szerepelt a térképen. Raguza a 15. és a 16. században élte virágkorát, kereskedelemből szerzett gazdagságát palotái és templomai hirdetik. Az 1667-es földrengés szinte az egész várost romba döntötte, de Raguza újra felépült és barokk arculatot kapott. Függetlenségét Napóleon hadjáratakor vesztette el, a franciáktól a Monarchiához csatolták és az első világháború végéig a Habsburgok kötelékében maradt. Turizmusa a 19. században kapott szárnyra, olyan hírességek üdültek itt, mint George Bernard Shaw és Agathe Christie. Jugoszlávia évtizedei alatt az idegenforgalom tömegessé vált.

Dubrovnik történelmének utolsó, kegyetlen eseménye a délszláv háborúhoz köthető. A szerbek 1991-től 1992 júniusáig bombázták a várost, nem kímélve az évszázados épületeket. Az akció katonai jelentőséggel nem bírt, célja a horvát harci morál rombolása volt. A háború óta a város újjáépült.

Megközelítés

Autóval

Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - Ravča lehajtó (62-es út, majd 513-as út) - Ploče (8-as út)  - Neum, határátkelőhely (8) - Dubrovnik.

Autópályadíjak: Goričan – Zágráb    36 Kn

                       Zágráb –  Ravča   187 Kn
Bosznia-Hercegovinán át

A Kelet-Magyarországról indulók megpróbálkozhatnak a Bosznián való átkeléssel. Ez az út jóval rosszabb minőségű, helyenként kanyargós, ugyanakkor ha van időnk, érdemes megállni Sarajevóban vagy Mostarban. A Neretva folyó völgyét követő E73-as úton érünk metkovići határátkelőhöz, majd a 8-as főúthoz. Neumnál még egy rövid időre újra átlépünk Boszniába.

Nyáron szinte elviselhetetlenül zsúfolt a város, néhány éve egy augusztusi napon arról cikkeztek a helyi lapok, hogy rendőr irányította a gyalogos tömeget az óvárosban. Ebből következik, hogy a parkolás az óváros közelében nem kis mutatvány.

Zóna 2 (Iza Grada utca) ápr-szept. 10 Kn / óra, télen   5 Kn/óra

Zóna 3 egész évben 5 Kn/óra

Parkolók:

Rijeka - Dubrovnik (kétágyas kabin):  kb. 80 Eur/fő,          autó 92 Eur
Split - Dubrovnik (kétágyas kabin):     kb. 56 - 90 Eur/fő,   autó 55 Eur
Az előszezon árai 10-12 euróval kedvezőbbek.

A környező szigetekre (Mljet, Šipan, Lopud) kompok járnak.
Dubrovnik - Mljet (Sobra): 62 Kn / fő, autó 291 Kn

Repülővel

Dubrovnik reptere (www.airport-dubrovnik.hr) a várostól délre, körülbelül 20 km-re található. A reptérről buszok indulnak a városba, a Pile kapuhoz, ezekre 35 kunáért válthatunk jegyet. A menetrendet a járatokhoz igazítják. Taxival 400–550 kunáért jutunk be Dubrovnikba.

Turista információ

A városban több turistairoda is működik.

A Pile kapunál:

Branitelja Dubrovnika 7.

Tel: +385 20 427 591

e-mail: ured.pile@tzdubrovnik.hr

Nyitva:H-Szo 8.00-20.00, V 8.00-16.00

A Placa közepénél:

Široka 1.

Tel: +385 20 323 587

e-mail: ured.grad@tzdubrovnik.hr

Mária Mennybemenetele katedralis

Poljana M. Držića

18. századi, barokk templom, a főoltáron egy Tiziano műhelyében készült alkotás örökíti meg Mária mennybemenetelét. A székesegyház helyén már a 7. században is volt bazilika, amelyet a legenda szerint Oroszlánszívű Richárd építtetett hálából, hogy túlélte a közelben elszenvedett hajótörést. Ez azonban az 1667-es földrengés során elpusztult.
A bazilika oldalhajójában van a Kincstár (nyitva ápr. 15-től nov. 1-ig, H-Szo 9.00-17.00, vasárnap 11.00-17.00, télen rövidített nyitvatartás van, belépőjegy 15 Kn). Ereklye gyűjteményében I. István magyar király állkapcsát és fogait, Szent Balázs karját és koponyadarabja is szerepel.

Tengerészeti Múzeum

A Szent János erődben található.

Nyitva: márc. 22.-nov. 2.: K-V 9.00-18.00, télen K-V 9.00-16.00
Belépőjegy: 40 Kn (gyerekeknek 20 Kn)

Érdekes kiállítás a dubrovniki hajózás történetéről, melybe stílusos környezetben nyerünk bepillantást. Hajómodellek, többszáz éves atlaszok és hajózási eszközök mesélnek a tengeri kereskedelem és a hajóépítés fortélyairól.

A Szent János erőd földszintjén található Dubrovnik akváriuma is (nyitva: 8.00-20.00, belépőjegy: 15 Kn (gyerekeknek 10 Kn).

Rektorpalota

Knežev Dvor 1.

A rektorpalota a Raguzai Köztársaságot kormányzó rektor székhelye volt. A rektort a velencei uralkodó nevezte ki, hatalmát helyben úgy korlátozták, hogy uralkodásának első hónapjában csak a patríciusokból álló nagytanács engedélyével hagyhatta el az épületet. A palota nemcsak az ő otthona volt, hanem városháza, bíróság, börtön és puskapor raktár is egyben. Utóbbinak “köszönhetjük” az épület mai, eklektikus voltát: a puskapor először 1435-ben robbant fel, ekkor Onofrio della Cava tervei szerint épült újjá a palota gótikus stílusban. A 29 évvel későbbi robbanás okozta kárt a híres építész Juraj Dalmatinac bevonásával hozták helyre, a bejárat és a homlokzat ekkor kapta reneszánsz jellegét. Az átrium és a lépcsőház szintén reneszánsz hangulatú.

A palotában múzeum (nyitva: március 22.-nov. 2. minden nap, 9.00-18.00, télen minden nap 9.00-16.00, belépőjegy 40 Kn, gyerekeknek 20 Kn) működik, kiállítása régi festményeket, dubrovniki rektorok portréit, korabeli szobabelsőt mutat be. Fegyvergyűjtemény és egy 15. századi patika eszközei is láthatók. Az átriumban nyáron koncerteket rendeznek.

Pred Lužom tér

A tér keleti oldalán óratorony áll, órája 1444 óra mutatja az időt a dubrovniki polgároknak. Harangját minden órában két középkori bronzfigura (a két Zelenci) kongatja meg.

Mellette a nyolcszögletű Kis Onofrio-kút a nápolyi Onofrio della Cava munkája.  „Nagyobbik testvérét” a Placa másik végén, a Pile kapunál találjuk.

A Sponza Palota reneszánsz és gótikus elemekkel díszített impozáns épület a 16. századból, az óratoronytól jobbra. Homlokzatán Szent Balázs szobrát láthatjuk. Évszázadokon át fontos szerepet töltött be a város életében: működött benne bank, hivatal és pénzverde. A kaputól balra a délszláv háborúnak szentelt emlékszobát rendeztek be. 

Nyitva: máj-okt.: 9.00-21.00, télen 10.00-15.00

Ingyenesen látogatható.

A tér közepén áll 1418 óta a Roland-oszlop, a függetlenség és a hatalom jelképe. A legenda szerint a lovag verte vissza a szaracénok Dubrovnik elleni támadását. Kardjának hosszúsága volt a köztársaság hivatalos hosszmértéke, a dubrovniki rőf (51,1 cm). Az oszlop tetején egészen 1808-ig (Napóleon megjelenéséig) Szent Balázs képét és nevének kezdőbetűit viselő zászló lengett. Tövénél rendeleteket, ítéleteket hirdettek ki, a középkorban szégyenoszlopként is használták. 1950 óta a Nyári Fesztivál nyitóünnepségén a fesztivál zászlóját vonják itt magasba.

A tér sarkán áll a Szent Balázs-templom. Korábban egy román templom állt a helyén, amely a földrengés, majd tűzvész áldozata lett. A mai barokk épületet az 1700-as években, velencei mintára építették. Névadója a város védőszentje, aki a legenda szerint látomás képében megjelent egy helybéli papnak és figyelmeztette őt a közelgő velencei hajóhadra. A figyelmeztetésnek hála a város megmenekült. A püspököt gyakran Raguza makettjével a tenyerén ábrázolják. Egy ilyen, 15. századi ezüst szoborral találkozunk a templom oltárán is.
A szent kivételes tiszteletére utal, hogy alakja a dubrovniki érméken, a zászlón és a város több pontján is feltűnik.

Dubrovniki Nyári Fesztivál

A város legrangosabb kulturális eseménye, júliusban-augusztusban kerül megrendezésre. Zenei és színházi programjait filmvetítések és kiállítások kísérik, hangulatos helyszínként a nevezetes épületek (Rektorpalota, Revelin-erőd) és a város ódon falai szolgálnak. A részletes program a www.dubrovnik-festival.hr honlapon olvasható. 2012-ben az 63. Dubrovniki Nyári Fesztivál fellépőinek tapsolhat a közönség.

Revelin-erőd

A városfalun kívül, a Ploče-kapu mellett emelkedik. Az 1400-as évek derekán építették, mai formáját az 1538-as kibővítéskor kapta. Az erőd ma rendezvényeknek ad otthont, a Dubrovniki Nyári Fesztivál egyik fő helyszíne. Legnagyobb kazamatájában 1200 fős koncerttermet alakítottak ki.
A szerb-horvát háború alatt több ezren találtak menedéket falai közt a bombatalálatok elől.

Várfal

Nyitva: április, május 8.00-18.30
          június, július 8.00-19.30
          augusztus, szeptember 8.00-18.30
          október 8.00-17.30
          november - március 9.00-15.00
Belépőjegy: 70 Kn (gyerek 5-18 éves korig 30 Kn)

Dubrovnik legnépszerűbb városnéző túrája a várfalon vezet végig. A túra a Ploče vagy a Pile kapu irányából indul, a vár épületeinek történetét többnyelvű idegenvezetéssel, fejhallgatón át ismerhetjük meg.

Az 1537-ben épült Pile városkapu a Bokar és a Minčeta bástyák közötti falrész bejárata. Évszázadokon át minden éjjel bezárták, a hosszú felvonóhidat felhúzták. A bástya egyik reneszánsz fülkéjében látható Szent Balázs, a város védőszentje. A szobor Ivan Meštrović alkotása. Az alatta látható dombormű Jókai Raguzában játszódó regényének (A három márványfej) a címadója.

Dominikánus kolostor

Svetog Dominika 4.

A kolostor építése 1301-ben kezdődött, még a várfalon kívül, erre vezethető vissza az erőd-szerű megjelenés. A gótikus és reneszánsz épületegyüttes templomában helyi előkelőségek sírjai találhatók. A templom egy része az 1667-es földrengésben megsérült, homlokzatának helyreállítása már barokk stílusban történt. A kerengőben dús növényzetű mediterrán kert és ma is működő, középkori kút fogad.

A kolostor múzeumában (nyitva: május 1.-okt. 31. 9.00-18.00, télen 9.00-17.00, belépődíj: 20 Kn) 15–16. századi, dubrovniki festők művei mellett egyházi vonatkozású tárgyakat és iratokat mutatnak be. Itt látható a Szent István király koponyáját őrző ereklyetartó. Érdekesség, hogy egykor a Szent Jobbot is itt őrizték, de a 18. században a város diplomáciai segítség fejében felajánlotta Mária Teréziának.

Ivan Gundulić szobra

Gundulićeva Poljana

A 18. században élt költő és drámaíró abban a reneszánsz házban lakott, melyet ma a Pucić Palace szálloda foglal el. A költő sírját a ferences templom őrzi.

A Gundulić térről széles lépcsősor vezet a 18. században emelt jezsuita Szent Ignác-templomhoz és rendházhoz. A barokk épület az ellenreformáció dubrovniki megtestesítője.

A Placa nyugati vége

A sétálóutca 2. számú épülete a gótikus-reneszánsz Szent Megváltó templom. 1520-ban, korčulai mesterek építették. Ma már csak kiállításokat és koncerteket tartanak benne. A 1667-es földrengés nem tett benne kárt, de a függetlenségért vívott háborúban megsérült.

A szomszédos ferences kolostort 1317-ben kezdték el építeni, az 1667. évi földrengés komoly károkat okozott benne. Az újjáépítés ellenére kerengőjének falán még ma is kivehetők a gótikus falfestmények. Zöldellő kertje pedig felüdülést nyújt a forró nyári napokon.

A kolostorhoz tartozó patika szintén 1317-ben nyitott ki, ezzel Európa legöregebb gyógyszertárai közé tartozik. A múzeumban középkori lexikonokkal, régi eszközökkel, 1578-ban írt fűvészkönyvvel ismerkedhetünk.

Nyitvatartás: márc.-okt. 9.00-18.00, télen 9.00-17.00
Belépőjegy: 30 Kn (gyerekeknek 15 Kn)

A kupolás, 16 oldalú Nagy Onofrio-kút 1438-ban épült annak örömére, hogy bevezették a városba az ivóvizet. Tervezője a nápolyi mester, Onofrio Della Cava volt, aki a Placa másik végére is tervezett egy kutat. A nyári főszezonban a kút környéke szinte megközelíthetetlen a turista áradatban.

A Placáról és a vele párhuzamos Prijeko (Túloldalt) utcából nyílik a templomocskához vezető Od Sigurate utca. A magas lépcsőkön addig ballagjunk felfelé, amíg balkéz felől meg nem pillantunk egy Muzeum táblácskát. Itt kell befordulni a Sigurata templomhoz, a város legkisebb és legrégibb (11. századi) templomához. Ha zárva van, az ablakon át akkor is megleshetjük főoltárát a gyermek Krisztus ikonjával.

Srdj-hegy

A hegytetőre autóval a Jadranska cestán, az óvárost déli irányba elhagyva, a Bosanka felé mutató úton juthatunk fel. Gyalogosan szintén a Jadranska cestáról, Pile városrésznél induljunk neki a hegynek.

A város felett magasodó Srđ-hegy valamikor kedvelt turistalátványosság volt. A csúcsán épült Imperial erődhöz és benne az étteremhez libegőn lehetett feljutni. A napóleoni időkben emelt vár és az ülőlift sorsára a legutóbbi háború tett pontot. A szétlőtt rom évekig álldogállt a hegytetőn, felújítására 2010-ben került sor. Elkészült az új libegő, a tetőn pedig egy körpanorámás étterem, ajándékbolt és egy kis amfiteátrum várja a turistákat.

A libegőre a jegyet az alsó állomáson (Zagrebačka és Petra Kresimira utcák találkozásánál) lehet megvenni.
Jegyár: oda-vissza út: 80 Kn, egy út 50 Kn.
4 éven aluli gyerekeknek ingyenes, 4-12 éves gyerekek 50% kedvezményt kapnak.

Menetrend:
A libegő félóránként jár. Az utolsó indulás az alsó állomásról záróra előtt fél órával.
január, december 9.00-16.00
február, március, november 9.00-17.00
április, május, október 9.00-20.00, szeptember 9.00-22.00
június, július, augusztus 9.00-24.00

Trstenoi Arborétum

Nyitva: májustól októberig 8 és 19, novembertől áprilisig 8 és 16 óra között. Belépő: 35 Kn (gyerekeknek 20 Kn)

Trsteno Dubrovniktól 13 kilométerre, északra fekszik. Központjában látható büszkesége, a mediterrán és egzotikus növényekkel teleültetett botanikus kert, a néhai Gučentić-Gozze család birtoka. A 25 hektáron elterülő reneszánsz kertet 1948-ban kezdték „építeni”: legöregebb fája 145 éves. Az arborétum kulturális értékeket is rejt: a régi villát, az olívaprést és a kis Szent Jeromos-kápolnát különféle pálmákkal, citrom- és tulipánfákkal szegélyezett utak kötik össze. Neptun szökőkútját 70 méter hosszú, árkádos vízvezeték látja el vízzel.

Mljet sziget

A 37 km hosszú és átlagosan 3 km széles sziget Dubrovniktól északnyugatra fekszik. A nyolcadik legnagyobb az adriai szigetek sorában. Hegyes-dombos felszínét sűrű fenyő- és magyaltölgy erdők borítják. Legmagasabb pontja, a Veliki Grad (514 m) Babino Polje faluja felett magasodik. A szigeten két, enyhén sós vizű tó is található: a Kis-tó (Malo jezero) és a Nagy-tó (Veliko jezero).

A Nagy-tó szigetén áll Mljet egyik fő látványossága, a 12. században alapított bencés kolostor, a Szent Mária-templommal. A kolostort a kalózoktól tartva a 16. században két bástyával erősítették meg. A kulturális látnivalók sora azonban nem merül ki ennyiben. Mljet északnyugati felén fekvő Polačében egy római kori palota és egy kora keresztény bazilika romjait tárták fel. A sziget ezen felül tele van az illírek korából fenn maradt emlékekkel is.

A Mljet Nemzeti Parkot (www.np-mljet.hr) a sziget északnyugati részén alakították ki 1960-ban. Látogatni 90 kuna ellenében lehet (gyerekeknek 40 Kn, 6 éven aluliaknak ingyenes).

Mljetet többféleképpen közelíthetjük meg. Dubrovnikból Sobrába közlekednek hajók, Šipan sziget érintésével. A Pelješac-félszigeti Prapratnoról mindössze 45 percig tart az utazás. A menetrendek a www.jadrolinija.hr oldalon érhetők el.

bottombox1

Dubrovnik
galéria

bottombox2