Horvátország földrajza

Horvátországot három, jól elkülöníthető rész alkotja: a Dráva és a Száva közti síkság, az észak-déli irányban húzódó Dinári-hegylánc és az adriai tengerpart.

A Dráva és a Száva köze a Pannon-síkság déli része, ide tartozik az ország éléskamrája, Szlavónia, tágabb értelemben a Dráva és a Mura által közrefogott Međimurje, és a Zágrábtól északra fekvő hegyes-dombos Zagorje. A táj képét gabonaföldekkel váltakozó nyárfa- és akácerdők formálják. Ez a vidék gyógyforrásokban is gazdag, a legismertebb fürdőhelyek Varaždinske Toplice és Daruvar.

Horvátország legkarakteresebb domborzati eleme az Isztriától egészen Albániáig húzódó Dinári-hegység. Északi vonulatának legmagasabb csúcsai az Učka (1369 m) és a Rijeka fölötti Snežnik (1796 m). Dél felé haladva a Gorski Kotar, a Velika Kapela és a Mala Kapela hegységet a túrázók egyik legkedveltebb hegye, a Velebit követi. 1700 métert is elérő fenyegető, kopár csúcsai a szemközti Pag szigetről nézve a legszebbek. Dalmáciában a Kozjak, a Mosor és a Biokovo láncai magasodnak. A kopár mészkővonulatot hágók és meredek folyószurdokok szabdalják: erre igyekszik a Krka, a Cetina és Neretva a tenger felé. A karsztvidék egyik legszebb képződménye a 16 tóból álló, lépcsőzetes Plitvicei-tórendszer. A hegyek gyomrában víznyelők és cseppkőbarlangok rejlenek. A kopár sziklacsúcsok alatt, az erdővel borított hegyoldalakon zergék és muflonok élnek, az erdők mélyén barnamedve, vaddisznó és őz tanyáz.

Az 1788 kilométer hosszú  horvát tengerpartot 1185 kisebb-nagyobb sziget szegélyezi. Többségük felszíne hegyekkel tarkított. A Kvarner-öböl szigetei – Rabot is ideértve – sziklásak, kopárak; a Splittől délre eső szigetek zöldebbek. A rendkívül tagolt part szélvédett öbleiben évszázadok óta élénk halászélet folyik. Az Isztrián és Dalmáciában megterem a füge, az olajbogyó és a babér. A sziklás, ritkás növényzetű legelőkön birkák legelésznek.

Az Adria kékségéért a magas sótartalom és a víz átlátszósága a „felelős”. Naponta egyszer van dagály és apály, ennek szintkülönbsége délen 40, északon eléri a 60 centimétert. 

Nemzeti parkok

Brijuni Nemzeti Park
Fažana, Brijunska 10.
www.np-brijuni.hr

Kornati Nemzeti Park

Murter, Betina 2.
www.kornati.hr

Krka Nemzeti Park

Šibenik, Trg Ivana Pavla II. 5.
www.npkrka.hr

Mljet-sziget

Goveđari, Pristanište 2.
www.np-mljet.hr

Paklenica Nemzeti Park

Starigrad, Franje Tuđmana 14a.
www.paklenica.hr

Plitvicei tavak – Plitvička jezera 

www.np-plitvice.com, www.np-plitvicka-jezera.hr

Risnjak

Crni Lug, Bijela voda 48.
www.risnjak.hr

Észak-Velebit Nemzeti Park

Senj, Obala kralja Zvonimira 6.
www.np-sjeverni-velebit.hr