Hvar

Hvar (www.hvar.hr) 68 kilométer hosszú sziget, Brač szigetétől délre. Valamikor erdő borította terület volt, ma szőlőültetvények, füge- és olajfaligetek, levendula és rozmaringmezők hazája. A napsütéses órák száma nagyon magas. Első lakói görögök voltak, ők Pharosnak nevezték a szigetet. A mai elnevezés ebből a szóból ered. Három legnagyobb települése Hvar, Stari Grad és Jelsa.

A sziget legnagyobb városa ugyancsak Hvar névre hallgat. Jelentőségét szélvédett kikötőjének köszönheti. A város turizmusának kezdetét 1868-ra teszik, ekkor alapították a Higiéniai Egyesületet, mely Hvar népszerűsítését tűzte ki célul az idelátogatók megnyerése céljából, és mint ilyen szervezet, az első volt Európában. Az óvárosát körbefutó fal és a Spanyol Erőd már messziről látszik.

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - Šestanovac lehajtó (39-es út, majd 8-as út) - Makarska (8) - Drvenik (kompkikötő) - Sučuraj (Hvar) vagy Ravča lehajtó (62-es út, majd 513-as út) - Ploče (8-as út) - Drvenik (kompkikötő) - Sučuraj (Hvar).
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb           36 Kn
                      Zágráb – Šestanovac     171 Kn
                      Zágráb –  Ravča           187 Kn

Bosznia-Hercegovinán át
A Kelet-Magyarországról indulók megpróbálkozhatnak a Bosznián való átkeléssel. Ez az út jóval rosszabb minőségű, helyenként kanyargós, ugyanakkor ha van időnk, érdemes megállni Sarajevóban vagy Mostarban. A Neretva folyó völgyét követő E73-as úton érünk metkovići határátkelőhöz, majd a 8-as főúthoz.

Hvart a sziget túlsó, keleti oldalán található Sučurajjal 77 kilométer hosszú út köti össze. Amint elérjük a város határát, jobbra vagy balra fordulhatunk. Ha balra vesszük az irányt, hamarosan megérkezünk a fizetős parkolókhoz (10 Kn / óra). Innen egy ötperces sétával a város főterén lehetünk. Ha a parkolók mellett továbbhaladunk, egy jó nagy kanyarral a Spanyol erőd melletti parkba érkezünk. Az erőd előtt ingyenesen is lehet parkolni. A kikötőbe innen lépcsőkön ereszkedhetünk le.

Ha az ingyen parkolást részesítjük előnyben, de az erőd lépcsői nem tűnnek szimpatikusnak, a város határánál balkéz felé menjünk. Ha szerencsénk van, találunk helyet valamelyik ház előtt Hvar új negyedében. A főtér innen gyalog tíz perc alatt elérhető.

Busszal
A buszállomás a piac mellett, a katedrális mögött van.
Hvar és a sziget többi városa (Stari Grad, Jelsa) között naponta többször buszok közlekednek.

Hajóval, komppal
A szigeten két kompkikötő van: Sučuraj és Stari Grad. Hvar városa személyhajóval közelíthető csak meg.
Drvenik - Sučuraj (naponta 10-11 komp) 16 Kn / fő, autó 108 Kn

Split - Stari Grad (naponta 7 komp)                47 Kn / fő, autó 318 Kn
Split - Hvar vagy Jelsa (katamarán)                22 Kn / fő
Dubrovnik - Stari Grad (kétágyas kabinban)     460 Kn / fő
Korčula - Stari grad   (kétágyas kabinban)        442 Kn / fő

Turista információ

Hvar

A turistairoda a főtéren (Trg sv. Stjepana), a Fontik oldalában nyílik.

Tel: +385 (0)21 741 059
internet: www.tzhvar.hr
e-mail: tzg-hvar@st.t-com.hr, info@tzhvar.hr

Nyitva: H-Szo 8.00-14.00 és 15.00-20.00, V 8.00-13.00 és 15.00-20.00

Itt a kompjáratok iránt is érdeklődhetünk, jegyet azonban nem lehet vásárolni.

Stari Grad
A turistairodát a kikötőben, a piac mellett találjuk.

Obala dr. Franja Tuđmana 1.
Tel: +385 21 765 763
internet: www.stari-grad-faros.hr
e-mail: tzg-stari-grad@st.t-com.hr

Nyitva: H-Szo 8.00-14.00 és 16.00-20.00, V 9.00-12.00

Ferences templom és kolostor

Sridnji Rat

A kolostort 1461-ben kezdték építeni. Templomát a legenda szerint a velencei flotta parancsnoka, Piero Soranza építette hálából, egy vihar után. A rendház refektúrájában múzeumot rendeztek be, itt 15–18. századi velencei festők képei és egy 1525-ben rajzolt atlasz tekinthetők meg. A kertben többszáz éves ciprusfa áll.

Bencés kolostor

Ulica Matija Ivanića

A kolostorban rendezték be Hvar híres költőjének, Hanibal Lucić múzeumát. Vasárnap kivételével 10 és 12, valamint 17 és 19 óra között látogatható. A templom falán napóra méri az időt.

Óratorony

Gradska Loža

A Városi Loggia reneszánsz árkádai alatt ma a Palace Hotelt találjuk. Az épület melletti óratorony 1466-ból való, eredetileg a városfal része volt. 

Trg Sv. Stjepana

A kikötő és a katedrális között feszülő főtér helyén egykor a tenger hullámzott. Ma kávézókat és éttermeket látunk mindenütt. Közepén 15. századi oroszlános kút áll.

A Szent István-székesegyház barokk épület 17. századi olasz festők képeivel, faragott kanonokszékekkel és kincstárral. Egy 6. századi templom helyén épült, harangtornya külön áll. Mellette, a püspöki palotában múzeumot rendeztek be (nyitva 9 és 12, valamint 17 és 19 óra között).

Magtár

Fontik

A kis kitötő (Mandrač) mellett álló, hatalmas, félköríves kapuval rendelkező épület 1292-ben épült. Akkoriban arzenálnak hívták, és a kikötőbe érkező hajók dokkja volt (teteje alá vízen úsztak be a hajók). A 17. században építettek hozzá padlót és attól fogva gabonaraktárként használták. Emeletén egykor Európa legrégebbi színháza működött.

Hektorović-palota

A horvát író háza befejezetlen ugyan, de nagyon szép gótikus ablakokkal hívogat. A 15. század végén épült.

Spanyol erőd

Fort Španjol

Nyitva: 8.30-tól 21 óráig
Belépőjegy: 10 Kn

1552-ben épült, nevét V. Károly spanyol királyról és német-római császárról kapta. Belsejében ma múzeum, étterem és vinotéka van.

Napóleon-erőd

Fort Napoleon

A város felett, a Szent Miklós-hegy csúcsán áll. A franciák építették 1806 és 1810 között. Ma csillagvizsgáló működik benne.

Stari Grad

A sziget legrégibb települése, a görög Pharos központja. Gazdag múltjára a 4. századi görög városfalak maradványain túl feltárt római mozaikok, ókeresztény templomromok és a kikötő melletti középkori városrész utal.

A Tvrdalj (Trg Tvrdalj) a filozófus és költő Petar Hektorović várkastélya. A 16. században épült, de két évszázaddal később barokk stílusban alakították át. A hátsó kertben halastó áll, a humanista Hektorović itt múlatta legszívesebben az időt.
Nyitva: minden nap 10.30 és 12.30 között.

Az épülethez a szegényeknek és az utazóknak épített szárny kapcsolódik. A család kápolnáját (Sv. Roko) balra sétálva tekinthetjük meg. Főoltárán a névadó Szent Rókus látható. Az ovális ablakokon át is látszik a templom szép kazettás mennyezete.

A dominikánus kolostor (Kod Sv. Petra) 1481-ben épült, de súlyosan megsérül egy kalóztámadásban. Megerősített falait ezután építették.
Múzeuma minden nap nyitva van, 10-től 12.30-ig.

A Szent János-templom a 12. század óta áll a Kod Sv. Ivana utcában. Egy 6. századi templomra építették rá, melynek keresztelőkápolnája ma mellette látható.

A kikötőből (Riva) a Trg S. Radića mögötti utcákon át találunk rá a Szent István-katedrálisra (Trg Sv. Stjepana). 1605-ben épült, belsejét olasz festők képei díszítik. Különálló templomtornya az egykori görög Pharos köveinek felhasználásával készült.

bottombox1

bottombox2