Korčula

Korčula (www.korcula.net) 276 km²-es területével a hatodik legnagyobb az adriai szigetek sorában. Hegyekkel-dombokkal borított felszínén feketefenyők, píneák és magyal él, nem véletlen, hogy első telepesei, a görögök fekete szigetnek (Korkyra Melaina) nevezték. Évszázadokon át hajóépítésből, gyümölcs-, szőlő- és olívatermesztésből, valamint kőfaragásból élt. Központja, Korčula, 1214-ben emelkedett városi rangra. Történelmét hódítók és kalóztámadások határozták meg. Velence és Genova 1298-as évi, a sziget partjainál vívott csatájakor esett fogságba Marco Polo, aki a genovaiak foglyaként mondta tollba utazásait. Bračcsal és Hvarral ellentétben századokon át nem Velencéhez, hanem a Raguzai Köztársasághoz tartozott.

Korčula ma kifejezetten szezonális sziget. Az itt lakók szinte kivétel nélkül a turizmusból élnek. A komp ugyan télen is jár, de a szállodák, kempingek október közepén elnéptelenednek. 

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - Ravča lehajtó (62-es út, majd 513-as út) - Ploče (8-as út) - Neum, határátkelőhely (8) - Ston (414-es út) - Orebić, kompkikötő.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb    36 Kn
                       Zágráb –  Ravča   187 Kn

Bosznia-Hercegovinán át
A Kelet-Magyarországról indulók megpróbálkozhatnak a Bosznián való átkeléssel. Ez az út jóval rosszabb minőségű, helyenként kanyargós, ugyanakkor ha van időnk, érdemes megállni Sarajevóban vagy Mostarban. A Neretva folyó völgyét követő E73-as úton érünk metkovići határátkelőhöz, majd a 8-as főúthoz. Neumnál még egy rövid időre újra átlépünk Boszniába.

Ha Dubrovnik felől jövünk, Slano után kell balra kanyarodnunk. A Pelješac-félszigeti Orebićet komp köti össze a korčulai Dominčével.

A kompkikötőtől Korčula óvároshoz az Obala korčulanskih brodograditelján jutunk. Jobbra, az Obala Vinka Paletinán vagy a földnyelv túloldalán, a Put Sv. Nikolén tudunk parkolni (10 kn/óra). A Trg kralja Tomislaván van a piac és az utazási irodák. Innen a szárazföldi kapu vezet a várfalakkal körülvett óvárosba. A tengeri városkapu (Morska vrata) az Obala dr. Franje Tuđmanáról nyílik.

Busszal
Dubrovnik - Orebić (naponta 2-3 busz)         77 Kn
Split - Orebić (hajnali 1 órakor indul busz)     96 Kn
Vela Luka - Korčula (naponta 7 busz)            34 Kn

Komppal, hajóval
Ploće - Trpanj (júniustól szeptember végéig naponta 7 komp jár)  32 Kn / fő, autó 138 Kn
Orebić - Korčula (Dominče) (júniustól szeptember végéig minden órában fordul) 16 Kn / fő, autó 76 Kn

Több hajójárat, melyek Rijekát kötik össze Dubrovnikkal, valamint az olaszországi Barival, útközben Splitet, Hvar szigetét (Stari grad) és Korčulát is érintik.

Rijeka - Korčula       (kétágyas kabinban)   637 Kn / fő

Dubrovnik - Korčula (kétágyas kabinban)    442 Kn / fő

Split - Vela Luka (Korčula) komp         (naponta kétszer)  60 Kn / fő, autó 530 Kn / fő

Split - Vela Luka (Korčula) katamarán (15 órakor indul Splitből) 27 Kn / fő

Turista információ

A turista iroda az Obala dr. Franje Tuđmanán van, a Loža épületében.

e-mail: t-info@korcula.net

Nyitva: minden nap 8-tól 15 és 17-től 19 óráig

Városi Múzeum

Trg Sv. Marka

Nyitva: Jan, Febr, Márc, Okt, Nov, Dec 10.00-13.00, Ápr, Május, Jún 10.00-14.00, Júl, Aug, Sep 9.00-21.00
Belépőjegy: 10 Kn (gyerek 5 Kn)

A 16. századi reneszánsz Gabrielis palotában rendezték be. A sziget történelme elevenedik meg a kiállítás során: hajókészítő eszközöket, régi címereket, jellegzetes korčulai szobabelsőt lehet itt látni.

Rektorpalota

Trg Antuna i Stjepana Radića

A szárazföldi kapun átlépve, baloldalt áll a 16. századi reneszánsz Rektorpalota. Ma a városháza van benne. Előtte, a téren, a kis ion oszlop tetején egykor a Velence oroszlánja terpeszkedett.

A palotával szemben áll a Szent Mihály-templom, a kereskedők temploma. A kapuja fölötti kagylós fülkében Madonna-szobor áll. Innen az Ulica Korčulanskog statua 1214 G. vezet a katedrálishoz.

Szent Márk-székesegyház

Trg Sv. Marka

A 15. században épült, Szt. Rókus kápolnája egy évszázaddal később. Mivel építése - főként pénzhiány miatt - elhúzódott, nem csoda, hogy többféle stílus (román, reneszánsz, késő gótika) hordozója. Homlokzatát oroszlánok, elefánt, a névadó szent szobra és torz emberalakok népesítik be. A főoltáron Tintoretto Szent Márkot, Szent Jeromost és Barnabást megörökített alkotása látható. A baloldali Szt. Rókus kápolnában a Három királyokról készült festményt tekinthetjük meg.

A szomszédos püspöki palota emeletén rendezték be az Egyháztörténeti Múzeumot. Gyűjteménye a katedrális kincsein túl a korčulai nemesek adományaiból áll össze. A dalmát festők képei és többszáz éves könyvek mellett itt látható Teréz anya Calcutta városától kapott nyaklánca és egy 6. századi bizánci kereszt is.

Mi Urunk temploma

Trg Sv. Marka

14. századi, gótikus-reneszánsz épület. Padlóját sírkövek borítják. Itt nyugszik az 1571-es, Uluz-Ali ellen viselt ütközet egyik bátor vitéze, Antun Rozanović. A falakon glagolita írással díszített nemesi zászlók lengenek.

Szent Péter-templom

Pred Sv. Petrom

A székesegyháztól néhány lépésnyire áll Korčula legrégibb temploma. Falán, a névadót ábrázoló domborművet a milánói Bonino készítette a 15. században.

Marco Polo ház

Ulica Depolo

Nyitva: fél 10-től 21 óráig
Belépőjegy: 10 Kn

A házhoz a székesegyháztól az Ulica Sv. Rokán jutunk. Itt áll a híres világutazó, a Kínát is megjárt (igaz, a Nagy Falról mélyen hallgató) Marco Polo állítólagos szülőháza, akinek korčulai, de nagy valószínűséggel biztosan dalmát származásáról jókat vitatkoznak a tudósok. Ez persze az utazási irodákat nem zavarja, és szemmel láthatóan a turistákat sem.

Mindenszentek temploma

Trg Svih Svetih

Korčula első plébániatemploma, a 13. században építették. Belsejét dalmát mesterek festményei és szobrai díszítik. A főoltára mögötti Piétát az osztrák Raffael Donner készítette.

A szomszédságában álló Ikonmúzeum 14–17. századi ikonokat rejt, melyek egy része hadizsákmány volt. Előzetes bejelentkezés szerint látogatható.

bottombox1

bottombox2