Krk
Krk az Adria legészakabbra fekvő szigete, a Kvarner-öbölben fekszik. Évezredek óta lakott terület, nyelvtörő neve a rómaiak által használt Curicta szóból ered. A mára már kihalt dalmát nyelv Vegliot dialektusának központja. A nyelv utolsó használója egy borbély, Tuone Udaina volt, akivel 1898-ban egy anarchista bombája végzett.
Krk más nyelvi vonatkozásban is híres. A sziget déli részén fekvő Baškában talált, glagolita írással készült kőtábla az első horvát nyelvemlék.
A sziget közigazgatási és kulturális központja Krk (www.grad-krk.hr). Régi város, a krki (Vegliai) grófok birtoka és püspöki székhely. Az óriási, rozsdás vasmacskához közeli buszmegállót, postát és szupermarketet tömörítő épülettömbtől a kikötő mellett, a parkosított Šetalište Sv. Bernardina sétányon jutunk a városmaghoz.
Megközelítés
Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazástól (A6) - az oštrovicai kijáratnál lekanyarodva (501-es főút) - Križišće (523, 102) - Krk híd (102, 104).
A szigetre 1430 m hosszú viadukt vezet. A hidat 1980-ban adták át, eredetileg Tito-híd volt a neve. A hídon híd díjat kell fizetni:
- autósoknak 30 Kn
- lakókocsisoknak 40 Kn
Bankkártyát elfogadnak.
A sziget központja, Krk város, a hídtól 27 km-re fekszik.
Busszal
Rijeka - Krk (minden órában megy busz) 60 Kn
Krk - Baška (naponta kilenc busz) 32 Kn
Hajóval
Krk (Valbiska falu) és Cres sziget (Merag) között komp közlekedik. A hajóút félórás.
Valbiska - Merag (naponta 12 komp) 18 Kn / fő, autó 115 Kn
Repülővel
Rijeka reptere (www.rijeka-airport.hr) a hídtól pár kilométerre van. Forgalmát a nyári charterjáratok határozzák meg. A reptér és Rijeka (buszpályaudvar) között buszok közlekednek, melyek menetrendjét a járatok érkezéséhez igazítják. A 30 perces útra a buszon válthatunk jegyet, 30 kunáért.
Turista információ
A turistairoda egy kék házban, a Vela Placa 1/1. alatt található.
Tel: +385 (0)51 221 414
internet: www.tz-krk.hr
e-mail: tz@tz-krk.hr
Hétfőtől péntekig 8 és 15, szombaton 8 és 13 óra között tart nyitva. Innen nem messze, az Obala hrvatske mornaricén is van egy információs pont.
Az óváros
A főtér neve Vela Placa, közepén kőből faragott reneszánsz díszkút áll, melynek oldalát a Frankepán család címerállata, a szárnyas oroszlán díszíti. A régi városháza a 16. század óta áll itt, órája azóta figyelmeztet az idő múlására. Az óralap felső része a nappal, alsó része az éjszaka óráit számolja.
Katedrális
Az Ulica Antuna Mahnićán jutunk a 12. századi, háromhajós bazilikához, mely egy 5. századi kora keresztény templom maradványaira épült rá. Különösen szép barokk oltára és korinthoszi oszlopsora. Mellette, a püspöki palotában található Egyházművészeti Múzeumba délelőtt 9.30-tól 13 óráig lehet bemenni. A belépő 5 Kn.
Frankopán-erőd
Trg Kamplin
A templom mellett van, erődítménynek hívják, de építésekor, 1191-ben tömlöcnek használták. A kör alakú bástyán a Frankopánok címere látható (14. sz.). A három méter széles városfalra támaszkodva tiszta időben Rab szigetét láthatjuk a távolban.
A Frankopánok (magyarul Frangepán) meghatározó szerepet töltöttek be Horvátország történelmében. A 12. századtól a 17. századig a Zrínyi család mellett a legbefolyásosabb horvát nemesi családnak számítottak. A család több tagja báni tisztséget töltött be, birtokaik Krk szigetén kívül a mai Gorski Kotar, valamint a Kvarner-öböl keleti felére (Novi Vinodolski) terjedtek ki. Fran Krsto Frankopan (Frangepán Ferenc Kristóf) Nádasdy Ferenc és Zrínyi Péter oldalán részt vett a Habsburg udvar elleni Wesselényi-féle összeesküvésben, aminek leleplezését követően Bécsújhelyen lefejezték.
Omišalj
A krki hídon átkelve néhány kilométer után rögtön Omišaljba botlunk. Régi település, a rómaiak idején (i. e. 1. sz.) Fulfinum névre hallgatott. A középkorban a Frangepánok vára állt itt. Szállodákkal szegélyezett tengerpartjáról sétautakkal átszőtt fenyőerdőn jutunk fel a 80 méter magasan fekvő óvárosba. Ennek főterén áll a Mária mennybemenetele templom, reneszánsz és óhorvát kincsekkel, glagolita feliratokkal. A város túloldalán, a tengerparton, az ókori Fulfinum romjait és az ókeresztény Mirina-templom maradványait tekinthetjük meg.
Baška
A horvát írásbeliség bölcsője. Baška melletti Jurandvorban találták a régészek az 1100 körül keletkezett glagolita nyelvemléket (Bašćanska ploča), amelynek eredetije a zágrábi Strossmayer Múzeum előcsarnokában van kiállítva. A kőtábla másolatát a jurandvori Sv. Lucija apátságban őrzik. A nemrégiben helyreállított műemlékegyüttest látogatóközponttá alakították át, 20 Kn ellenében itt mindent megtudhatunk Baskai kőtábláról.
Mindenképpen érdemes ellátogatni a helytörténeti múzeumba is (Zavičajni muzej, Kralja Zvonimira 28.), és megnézni a szigetre jellemző népviseletet és a mindennapok kellékeit. Az emeleten az 19. században itt praktizált cseh orvosnő, Dr. Zdenka Čermakova személyes tárgyai láthatók. A múzeum csak nyáron van nyitva (17 és 22 óra között), a belépődíj 10 Kn.
Košljun
Stara Baška felé haladva, Punat határában pillanthatjuk meg a parányi Košljun-szigetet, amelyen egy ferences kolostor áll (alapításakor, a 12. században még bencés szerzetesek lakták). Az 1991–95 között dúló szerb-horvát háború idején ide szállították Dubrovnikból a legértékesebb egyházi kincseket.
A kolostor könyvtárában évszázados könyveket őriznek, köztük Ptolemaiosz atlaszát, amit 1511-ben nyomtak Velencében és amelyikből csak három példány maradt fenn. Mindemellett figyelemre méltó a kolostormúzeum néprajzi és érmegyűjteménye, valamint a zoológiai gyűjtemény, különös tekintettel az egyszemű bárányra. A szigetre Punatból hajózhatunk át, a kirándulásért 20 kunát kell fizetni. A sziget 1-2 óra alatt járható be. A múzeumi belépő 20 Kn, gyerekeknek 10.
bottombox2
