Labin

Labin (www.labin.hr) Isztria keleti részén, a Rijekából Pulába vezető út mellett fekszik. 22 kilométerre van innen Brestova, a félszigetet Cres szigettel összekötő komp kikötője. Labin jellegzetes akropolisz-város: középkori fallal körülvett óvárosa egy 320 méter magas hegy tetejét foglalja el. A település már i.e. 2000 körül is létezett Albona vagy Alvona néven. Később frank, majd német uralom alá került, 1420-tól Velence rendelkezett felette. Valamivel több, mint egy évszázados osztrák uralmat követően Olaszország része volt, utóbbihoz azonban nem fűlt a helyiek foga: 1921-ben kikiáltották a kérészéletű (37 napos) Labini Köztársaságot. Az óváros alatt később egy új városrész (Podlabin) nőtt ki; a terjeszkedés a 19. század végén virágzó szénbányászatnak volt köszönhető.

Labin a közvetlen tengerpart hiányát kulturális programokkal próbálja pótolni, sikeresen. Óvárosában galériák váltják egymást. A környék egyik legnagyobb művészeti eseménye a minden évben megrendezésre kerülő Mediterrán Szobrászati Szimpózium a Dubrova parkban (a Rijeka felé vezető út mellett találjuk). A szoborparkban jelenleg 90 különleges képzőművészeti alkotás látható.

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1,A6) – Rijeka (A7, A8) - Opatija (66) - Labin.
Az Opatijából Labinba tartó tengerparti úton érdemes megállni a Plomin-öbölnél és készíteni néhány lélegzetelállító képet.

Autópályadíjak: Goričan – Zágráb         36 Kn
                       Zágráb – Bosiljevo 1    27 Kn
                       Bosiljevo 2 – Rijeka     29 Kn

Az óváros egy hegytetőn terül el, ide a Zelenice úton jutunk. Parkolni a Titó téren lehet.
Labinból kanyargós úton jutunk le a tengerparti Rabacba.

Busszal
Pula - Labin (naponta 7 busz)  43 Kn
Rijeka - Labin (naponta 6 busz) 56 Kn
Labin - Rabac (minden órában indul busz) 12 Kn

Turista információ

A turistairodát az óvárosban találjuk.
Aldo Negri 20.

Tel: +385 52 855 560

e-mail: tzg.labin@pu.htnet.hr
internet: www.rabac-labin.com

Info pontja a Titov Trg 10. alatt működik (tel:+385 52 852 399).

Nyitva:  hétfő-szombat 8-tól 21 óráig, vasárnap 10-13 és 18-21 óráig

Titó tér

Titov trg

Az óváros központi terére egy középkori kapun (Torion) léphetünk be. Ide autóval az ulica Alda Negrija úton jutunk. Itt van a városháza, a 16. századi loggia, a turistainformáció és egy körbástya, tetején ágyúval még a monarchia idejéből (16–17.század).

A város ősi magjának felfedezésére a Porta Sanfioron át induljunk. Az 1587-ben épített városkapun a város címere mellől persze Velence oroszlánja sem hiányozhat. Bár a nevezetes épületekhez vezető utakat kitáblázták, mégsem könnyű tájékozódni: a híres házakról és templomokról ugyanis hiányoznak a műemlékvédelem táblácskái. 

Az óváros híres épületei

A Mária születése templom (Ulica 1. Maja 1.) 11. századi templom, homlokzatán a velencei uralom szimbólumával, a velencei oroszlánnal. A dombormű 1604-ben készült.

A Rike Milevoja utcában magányos kősisakos harangtorony (zvonik) áll. A 17. században építették.

A 17. századi őrtoronyból (Vidikovac Fortica) az alant elterülő új-Labinon túl egészen Gradacig ellátni. Panelektől elszokott szemünk szomorúan fedezi fel a néhai szénbányászoknak sebtiben felhúzott kockaházakat. Szokatlan látvány ez a mediterrán Isztrián.

A Franković Vlačić Palotában (Ulica Giuseppina Martinuzzi 7.) kapott helyet a Matija Vlačić Ilirik (1520–1575) teológusnak, protestáns reformátornak szentelt kiállítás. A homlokzaton, az erkély felett pelikános címer díszeleg.

A Vígasztaló Szűz Mária templom (Aldo Negri bb.) 1426-ban emelt épület, felbecsülhetetlen értékű faragásokkal és 17. századi olajfestményekkel. Egyházi gyűjteménye 10-tól 16 óráig látogatható. 

Nemzeti Múzeum

Ulica 1. Maja 6.

Nyitva: H-Szo 10-13 és 18-20, V 10-13

Belépődíj: 15 Kn  (gyerekeknek 7 Kn)

A múzeumot a gyönyörű Battialla-Lazzarini palotában rendezték be. Kiállításai a város bányászatának, valamint a rövid életű Labini Köztársaságnak állítanak emléket.

bottombox1

bottombox2