Pelješac-félsziget
A Pelješac-félsziget (www.peljesac.info) 65 kilométer hosszú földnyúlvány Dalmáciában, melyet a Neretvanski kanal választ el a szárazföldtől. Délnyugati részén elvékonyodik, itt a Malostonski és a Stonski kanal találkozását csak egy másfél kilométer széles földsáv, a Stonska Prevlaka akadályozza.
A 9. században a bosnyák Zahumlje zsupánság része volt. Mivel épp a nyugati és a keleti kereszténység határán állt, vezetői hol ide, hol oda húztak. Az állandóság és ezzel együtt a virágzás csak a 14. századtól, a Raguzai Köztársaság uralma alatt köszöntött be. A hegyekkel védett kikötők hajóépítő és kereskedelmi központokká váltak. A vitorlázás korszakának végével azonban a szép napoknak is leáldozott.
A félsziget ma kagylóhalászatáról és borairól híres. Az itt termelt vörösborok – mint a Dingač, a Plavac vagy a Postup – zamatát a jó minőségű talaj és a sok napsütés érleli ki.
Megközelítés
Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - Ravča lehajtó (62-es út, majd 513-as út) - Ploče (8-as út) - Neum, határátkelőhely (8) - Ston felé kanyarodva a 414-es úton.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb 36 Kn
Zágráb – Ravča 187 Kn
Bosznia-Hercegovinán át
A Kelet-Magyarországról indulók megpróbálkozhatnak a Bosznián való átkeléssel. Ez az út jóval rosszabb minőségű, helyenként kanyargós, ugyanakkor ha van időnk, érdemes megállni Sarajevóban vagy Mostarban. A Neretva folyó völgyét követő E73-as úton érünk metkovići határátkelőhöz, majd a 8-as főúthoz. Neumnál még egy rövid időre újra átlépünk Boszniába.
Ha Dubrovnik felől jövünk, Slano után kell balra kanyarodnunk. A Pelješac-félsziget legtöbb látványossága a déli részen, Stonban van.
Busszal
Dubrovnik - Ston (naponta 2-3 busz) 45 Kn
Dubrovnik - Orebić (naponta 2-3 busz) 77 Kn
Split - Ston (naponta 14 busz) 84 Kn
Komppal
Ploće - Trpanj (júniustól szeptember végéig naponta 7 komp jár) 30 Kn / fő, autó 110 Kn
Orebić - Korčula (Dominče) (júniustól szeptember végéig minden órában fordul) 13 Kn / fő, autó 64 Kn
Turista információ
Mali Ston
Pelješki put 1.
Tel: +385 20 754 452
e-mail: tzo-ston@du.t-com.hr
Orebić
Trg Mimbeli
Tel: +385 20 713 718
internet: www.tz-orebic.hr
e-mail: tz-orebic@du.htnet.hr
Nyitva: nyáron minden nap 8.00-21.00,
télen H-Szo 8.00-14.00, V 8.00-13.00
Ston
Ston (www.ston.hr) tulajdonképpen két, egymástól egy kilométerre fekvő falu: Mali Ston és Veliki Ston. Előbbi 150, utóbbi 580 lakost számlál.
Horvátország ősi városa. A rómaiak idején Turris Stagni néven volt ismert. Jelentőségre 1333-tól tett szert, miután Raguza birtokába került, a városállam ugyanis védőfalat építtetett a velenceiek ellen a félsziget egyik oldalától a másikig.
Az 5,5 kilométer hosszú falat negyven torony és öt erődítmény vigyázta. Építését olyan neves mesterek vezényelték, mint a dalmát Jurij Dalmatinac és Paskoje Miličević vagy az olasz Onofrio. A monumentális kettős kőfal maradványa ma is áll, védői és a sóföldeken dolgozók a két megerősített városban, Stonban és Mali Stonban laktak. Utóbbi felett a négy kisebb toronyból álló Koruna erőd őrködött. A védőmű másik masszív erődje a Veliki Kaštio volt, Ston szélén, a félsziget felé vezető út mellett. Két félkör és két négyszög alakú bástyája közül három ma is épen áll.
A Dubrovniki Köztársaság 1808-as bukásáig Ston a második legjelentősebb település volt a köztársaságon belül. A stratégiai szerep elvesztését követően azonban visszafejlődött, ma mindkét falu csupán néhány utcából áll. Az itt lakók legfontosabb tevékenysége az idegenforgalom mellett az osztrigatenyésztés.
Mali Ston főterét foglalja el a Rektorpalota, a raguzai helytartó háza. Mellette a helyreállított palotákat is megcsodálhatjuk. A tér északkeleti oldalán a gótikus ablakokkal díszített Kancellária épülete, az északin a Sorkocevič-palota áll.
Orebić
A Pelješac-félsziget délnyugati pontján, az Sv. Ilija-hegy lábánál áll a hajózásáról híres Orebić. A Raguzai Köztársaság idején virágzott itt a tengeri kereskedelem. Az egykori hajókapitányok házai közül egy-kettő még ma is áll.
A hegytetőn álló ferences kolostor templomának tornya már messziről üdvözölte a hazatérő tengerészeket, hajótülkölésükre a barátok harangszóval válaszoltak. A temetőben neves hajóskapitányok pihennek. A viharból megmenekült hajósok fogadalmi ajándékait a kolostor gyűjteménye őrzi.
A Tengerészeti Múzeum a Trg Mimbelin található. Régi iratok, hajózási eszközök, hajóskapitányok elsárgult fényképei közt bogarászhatunk itt. Az egyik állványon egy orvosságos láda emlékeztet arra, hogy a hajózás sosem volt egy életbiztosítás. Sajnos, a legtöbb felirat horvátul van, a kiállítás nézegetése közben azonban nagyon jó zenei aláfestést ad a házat verdeső hullámok zúgása.
Nyitva: nyáron 7.30-tól 19 óráig (ebédszünet déltől fél egyig)
télen csak hétköznapokon, 9-től 12 óráig
Belépőjegy: 10 Kn (gyereknek 5 Kn)
bottombox2
