Pula
Pula (www.pula.hr) az Isztria legnagyobb városa. A félsziget déli csücskén fekszik, a Fažanski csatornára nyíló öböl partján. Évszázados halászati, hajóépítési és borászati hagyományai vannak, látogatóit műemlékekben gazdag óvárosával kápráztatja el.

Pula aréna (fotó: Milan Babić, forrás: Horvát Idegenforgalmi Közösség)
Történelem
Pula 3000 éves múltra tekint vissza. Már az illír időkben is létezett, a neve illír eredetű. Igazi fejlődésnek a római uralom alatt indult, akik vízvezeték és csatornahálózat kiépítésével, színházak, templomok és egy aréna emelésével élénk kereskedelmi várost faragtak az akkori Iolia Polából. A várost fallal vették körül, amelynek tíz kapujából mára csak három maradt: északon a Herkules és az Gemina kapu, nyugaton pedig a városkapuhoz kapcsolódó Sergius diadalív.
A rómaiakat rövid gót, majd frank uralom követte. Pula a 12. századtól Velencéhez tartozott, de birtoklásáért a genovaiak, a magyarok, később a Habsburg-ház is harcba szállt. A város lakosságát a háborúk mellett járványok tizedelték. A 19. század második felében a Monarchia egyik jelentős kikötővárosává nőtt, lakossága mindössze néhány évtized alatt néhány ezerről 40 ezerre duzzadt. A kikötőből vasúton szállították tovább az árut.
Pula sokféleségére utal, hogy a Monarchia ideje alatt a város hivatalos nyelve a német volt, a lakosság a mindennapi életben azonban az olaszt használta, olyannyira, hogy a horvát nyelv szinte teljesen kiszorult.
A 2. világháború alatt olasz, majd német megszállás alatt állt, 1943-ban pedig, amikor Jugoszláviához csatolták, az olasz lakosság egy jelentős része kivándorolt.
Megközelítés
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1,A6) – Rijeka (A7, A8) – át az Učka alagúton (28 Kn alagútdíj) – Kanfanar (A9) - Pula (az autópályáról a Šijanska cesta vezet a város felé).
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb 36 Kn
Zágráb – Bosiljevo 1 27 Kn
Bosiljevo 2 – Rijeka 29 Kn
A város központja a tengerpart mellett, az Amfiteátrum közelében található.
Parkolás a belvárosban nyáron: hétfőtől szombatig 7 és 22 óra között 4 Kn / óra, a Giardinin (III-as zóna) 15 Kn / óra.
Kis szerencsével a vasútállomás utcájában (Kolodvorska ulica) ingyenesen is parkolhatunk.
Busszal
A Volánbusz Budapestről reggel 6 órakor induló járata 15.45-re ér Pulába (június 18-tól szeptember 17-ig közlekedik, csak szombaton). A legolcsóbb jegy ára egy útra 6900 Ft.
Az Orangeways busztársaság (www.orangeways.com) járata június 10-től szeptember 9-ig, péntekenként közlekedik, 22.30-kor indul Budapestről és másnap 10.15-re érkezik Pulába. (Medulinba megy tovább.) Haza szombatonként juthatunk, a 18.00 órakor induló busz másnap reggel 5.30-ra ér Budapestre. A jegy ára egy útra 9950 Ft.
A buszpályaudvart az Aréna mögött találjuk, a Trg I. Istarske brigade téren. Itt többféle busztársaság járata között választhatunk, és nem csak a környező falvakba (pl. Fažana, Barbariga, Medulin) és a nagyobb horvát városokba, hanem Triesztbe, Padovába, Velencébe is eljuthatunk busszal. A pályaudvaron csomagmegőrző is működik.
A buszpályaudvart több városi buszvonal is érinti. A Verudela félszigetre a 3-as és 2-es buszokkal jutunk. A jegyek ára 6-11 kuna.
Vonattal
A vasútállomás a tengerparton van, az Amfiteátrumtól 10 perces sétára. Közvetlen vonatokkal Kanfanarba és Pazinba, kétszeres átszállással Ljubljanába juthatunk el innen.
Repülővel
A reptér (Zračna Luka Pula) a várostól északkeletre, Loborika irányában van. A 23-as busz jár erre. A Croatia Airlines, a Ryanair járatait és chartergépeket szolgál ki.
A reptéri transzfer busz a buszpályaudvarra visz, a jegy ára 29 Kn.
Információ: +385 52 53 01 05
Turista információ
A tágas, modern turistairodát a Forum 3. alatt találjuk.
Tel: +385 52 212 987
e-mail:tz-pula@pu.t-com.hr
Nyitva tartás:
Nyáron: 8-22 óráig
Télen: 9-17 óráig
Kombinált jegy valamennyi pulai látnivalóhoz: 50 Kn (gyerekeknek 20 Kn). Kapható az Amfiteátrum pénztárában.
Nagyobb rendezvények 2011-ben:
10. Antik Napok (jún. 9-11.)
9. Seasplash Reggae Fesztivál (július 21-24.)
www.seasplash.net
www.pulafilmfestival.hr
Amfiteátrum

A város jelképe, a rómaiak idején véres gladiátorjátékok színhelye. Az amfiteátrum, vagy ahogy a rómaiak hívták, az aréna, az 1. században épült, Vespasianus uralkodása alatt, a római Colosseummal egyidőben. Az ellipszis alakú épület a fennmaradt római arénák közül a hatodik legnagyobb, eredetileg 20–23 ezer ember befogadására volt alkalmas. A középkorban lovagi tornáknak adott otthont.
Ma leginkább koncerteket, előadásokat rendeznek benne, a Pulai Filmfesztivál (www.pulafilmfestival.hr) egyik legfontosabb helyszíne.
Belépőjegy: 40 Kn (gyerekeknek 20 Kn)
Kombinált jegy valamennyi pulai látnivalóhoz: 50 Kn (gyerekeknek 20 Kn).
Régészeti Múzeum
Carrarina ulica 3.
Nyitva:
Nyáron: hétfőtől-szombatig: 9-20 óráig
vasárnap és ünnepnapokon: 10-15 óráig
Télen: hétköznapokon 9-15 óráig
Belépődíj: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)
A múzeum kőgyűjteményét Marmont marsall alapozta meg az 1800-as évek elején. Illír, római és középkori emlékeket őriznek ebben a múzeumban, mozaikok, középkori sírokban talált ékszerek és használati tárgyak, szobor- és épülettöredékek teszik ki a kollekciót. Köztük találjuk Árpád-házi királyunk, Salamon sírkövét is.
A múzeum kertjében látható a kis római kori színház.
Giardini
A Herkules Kapu után kezdődő teret, a Giardinit, két párhuzamos utca kiszélesítésével hozták létre. Délnyugati végében áll a római városfal egyik kapuja, a Sergius diadalív. Környéke, a Portarata tér a pulaiak egyik kedvenc találkahelye (a másik a Forumon van). A kapun átlépve a sétálóutcára érünk (Ulica Sergijevaca).
Forum

Ahogy a rómaiak idejében, a Forum ma is a város központja és találkozóhelye. A turistáktól hemzsegő Via Sergián vagy az Amfiteátrumtól a tengerparton végigsétálva jutunk ide.
Itt áll az Augustus templom, melyet i.e. 2 – i.sz. 4. században építettek, a császár halála után. 1944-ben bombatalálat érte, de néhány évre rá újjáépült. Ma ókori kövek és bronzszobrok kiállításhelye. (Belépőjegy 10 Kn, gyerek 5 Kn)
Mellette áll a reneszánsz Podeszta-palota, a városháza, mely a Diana templom romjaira épült. (Ennek a templomnak mára csak a hátsó fala maradt fenn). Az árkádok alatti kiállítást a római kori domborművekkel Galerija Diananak hívják.
Isztriai Történeti Múzeum
Gradinski uspon 6.
Nyitva: 8-tól 17 óráig
Belépődíj: 15 Kn (gyerekeknek 7 Kn)
A történeti múzeum stílusosan a Velencei-erődként is emlegetett, 1630-ban épült citadellában kapott helyet. A csillag alaprajzú erőd helyén már a rómaiak idején is vár állt. A múzeum az Isztria és Pula múltját idézi fel kiállított tárgyaival, melyek közt tengerészeti eszközöket, elsárgult képeslapokat és régi ruhákat találunk.
Az erődben van Pula akváriuma is, mintegy 600 m2-es területen. A halak, rákok, polipok birodalmát 60 kunáért zavarhatjuk meg (7 éven aluli gyerekeknek 30, 18 évesnél fiatalabbaknak 40 kuna a látogatás díja). Nyitva: ápr, máj, szept 10-18, jún-aug 9-22, okt-márc 10-16 óráig.
Ferences templom és kolostor
Uspon Sv. Franje Asiškog
Az Assisi Szent Ferenc nevét viselő templomot az erőd előterében találjuk. 1314-ben épült, stílusát tekintve későromán épület, gótikus elemekkel.
Mária Mennybemenetele katedralis

A Riva és a Kandlerova ulica között áll az egyszerű formájú, de hatalmas méretű, belülről is tágas katedrális, amely számos építészeti korszak vonásait viseli magán. Kezdetben egy római kori templom állt itt, a kora középkorban ennek az alapjaira építették a román építészeti stílus egyik remekét, majd ezt a 15. században az akkori reneszánsz ízlésnek megfelelően átalakították. A szentély és a hajók padlóját mozaikok borítják. A templom főoltárjában nyugszanak más szentek maradványival együtt Salamon király ereklyéi.
Kamenjak fok
(Rt Kamenjak)
A félsziget legdélibb pontja, hihetetlen szépségű természetvédelmi terület. Premantura falu kempingjén át közelíthetjük meg. A bejáratnál sorompó és éber őrök várnak; bizony fizetni kell, legalábbis, ha autóval (20 Kn) vagy biciklivel (12 Kn) vágnánk neki a még ránk váró öt kilométernek. Gyalogosan ingyenes a túra.
Brijuni-szigetek
Nacionalni Park Brijuni
Brijunska 10., 52212 Fažana.
Tel: +385 52 525 888
internet: www.brijuni.hr
A 14 aprócska szigetből álló sziklás terület (33,9 km2) Pula közvetlen körzetében terül el. A szárazföldtől a Fažanski kanal választja el. A terület 1984 óta nemzeti park. Az adriai fenyő és a muflon kedvenc hazája, halban és szürke márványban gazdag vidék. Ősállatok nyomai is láthatók errefelé.
Már a rómaiak által kedvelt üdülőhely. Veliki Brijuni szigetén ma is láthatók egy i. e. 1. századi villa maradványai. A sziget későbbi műemlékekben és látványosságban is bővelkedik: az 5. századi Sv. Germana-templom és a citadella mellett jól megfér itt a szafaripark, a golfpálya, valamint Josip Broz Tito, a második világháború utáni Jugoszlávia elnök-marsalljának rezidenciája. A szigetekre Tito haláláig (1980) hétköznapi ember a lábát be sem tehette. 1956-ban ide érkezett az akkori szovjet vezető, Nyikita Hruscsov, hogy Titóval döntsön a magyar forradalom sorsáról. A terület ma is csak korlátozottan látogatható, a horvát vezetők gyakran fogadják itt külföldi partnereiket. amellyel megfigyelhetjük a megközelíthetetlen szigeteken szabadon élő őzeket és madarakat, az ott lévő katonai őrtornyokat és bunkereket. A szerencsés utasok meleg nyári napokon a hajó közelében lubickoló delfincsapatokkal is találkozhatnak. A legnagyobb szigeten, Veliki Brijunon, meg is szállhatunk a tengerparti szállodák és villáknak köszönhetően.
Brijuni ma szervezett túra keretében látogatható. A túrák a Pulától 6 kilométerre fekvő Fažanából indulnak, a falu turisztikai hivatalának szervezésében (tel: + 385 52 525 882, 525 883, e-mail:izleti@brijuni.hr).


