Rijeka

Rijeka Horvátország harmadik legnagyobb és egyben legjelentősebb kikötővárosa. Nevét a Rječina folyóról kapta, olasz neve (Fiume) szintén folyót jelent. Évszázadokon át soknemzetiségű város volt, és bár a lakosság túlnyomó részét (80%) ma horvátok teszik ki, kozmopolita jellegét építészetében, hangulatában, mindennapi életében máig megőrizte.

Történelem

Rijeka első, kelta, illír, majd római lakosai tengerészetből, hajóépítésből, kalózkodásból éltek. A római municípium neve (Tarsatica) ma a Trsat városrész nevében él tovább. A középkortól Fiume nevet viselő település 1466-ban került a Habsburgok birtokába.

Fejlődésnek a 18. század elején indult, amikor az osztrákok 1719-ben szabadkikötővé nyilvánították. Hat évvel később megépült a várost Béccsel összekötő Carolina út.

Fiumét és kerületét Mária Terézia csatolta Magyarországhoz 1776-ban, aminek eredményeként az addig olasz, horvát és német lakosság újabb nemzetiséggel gazdagodott. A 19. század fordulóján a betelepedett magyarok száma ugrásszerűen megnőtt.

Ekkor Fiume már Európa nyolcadik legnagyobb kikötőjévé volt, olajfinomítóval, dohánygyárral rendelkezett, utcáin villamos járt, paloták és szállodák épültek, megnyílt a Monarchia tengerészeti akadémiája. 1873-tól vasút kötötte össze Zágrábbal, Ljubljanával, Béccsel, Budapesttel és Trieszttel. A Habsburg és a magyar irányítás ellenére Fiume olasz városnak számított. Az első világháború után a város hovatartozásáért folytatott jugoszláv-olasz vitára a Római szerződés (1924) tett pontot. Rijeka Olaszországhoz került, a szomszédos Sušak pedig a jugoszlávokhoz. A második világháború azonban újra átrajzolta a térképet. A partizánok egészen Triesztig előrenyomultak és a háborút követő Párizsi béke (1947) Rijekát Jugoszláviának ítélte. A döntést követően közel 60 000 olasz menekült el a városból, többségük Triesztben telepedett le.

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazás után (A6) - Rijeka.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb         36 Kn
                       Zágráb – Bosiljevo 1    27 Kn
                       Bosiljevo 2 – Rijeka     29 Kn

A város mögött a Trsat hegy magasodik a várral, az óváros a kikötő közelében található.

Parkolás: a kikötő és a Korzó környékén (0. zóna) 7 Kn / óra
                a régi városfalon kívül, de annak közelében (1. zóna) 4 Kn / óra
                a belvárostól távolabb (2. zóna) 3 Kn / óra
                Az őrzött parkolók ára 8-10 Kn / óra.

Busszal

A buszpályaudvar a Trg Žabicán van. A poggyászmegörző 5.30-tól 10.30-ig van nyitva, a díj 11 Kn. A Volánbusz járata június 18-tól szeptember 17-ig szombatonként, reggel 6 órakor indul Budapestről és 14.15-re érkezik Rijekába. A busz Nagykanizsán  is megáll, az egyirányú legolcsóbb jegy ára 5900 Ft.

Két nagyobb busztársaság jár Rijekába: az Autotrans és az Istra-promet.
Zágráb - Rijeka (naponta 15 busz)  144-160 Kn
Zadar - Rijeka (naponta 4 busz)    188 Kn
A zágrábi reptérről 15.30-kor indul közvetlen busz Rijekába (145 Kn + 5 Kn/csomag).

A helyi tömegközlekedést zónákra osztották, zónáktól függően a jegyárak 15,50-30 Kn között változnak. Az előre (nem a sofőrnél) megvásárolt jegy két útra érvényes, vagyis egy átszállás megengedett.

Fontosabb buszvonalak:

2, 8          Városközpont - Trsat

32            Rijeka - Opatija - Lovran - Medveja

Vonattal

A vasútállomás a Krešimirova ulicában van, a kikötő mellett, a belváros közelében. 

Budapestről zágrábi átszállással juthatunk Rijekába.

Zágráb - Rijeka (napi 4 vonat, kb. 4 órás út) 96,60 Kn

Hajóval

A hajóállomást a Riván, a 16. szám alatt találjuk. A Jadrolinija járataira itt válthatunk jegyet.
Fontosabb útvonalak:
Rijeka - Cres - Mali Lošinj
Rijeka - Rab
Rijeka - Split
Rijeka - Stari Grad (Hvar sziget)
Rijeka - Korčula
Rijeka - Dubrovnik

Repülővel

Rijeka reptere Krk szigetén található (www.rijeka-airport.hr). Innen a járatokhoz igazított buszokkal juthatunk be a városba (buszállomás, Žabica 1). A 30 perces útra a buszon válthatunk jegyet, 30 kunáért.

Turista információ

Užarska 14.
Tel: +385 51 213 145
internet: www.tz-rijeka.hr
e-mail: tz-rijeka@ri.t-com.hr

Nyitva: szezonban hétköznap 8-tól 20 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig

A Korzón is van egy turistairoda (Korzo 33. Tel: +385 51 335 882, e-mail: tic@ri.t-com.hr). Ezen kívül találunk még egy információs pontot Trsat várában is, a toronyban (nyitva 9-től 17 óráig), ha netán „felülről” kezdenénk az ismerkedést Rijekával. 

Az óváros

A városkapu alatt áthaladva a Trg Ivana Koblerára érünk. A középkori városrészben, a Gomilában vagyunk. Az óratoronnyal szemben áll a 16. században épült, és a földrengés után újjáépített régi városháza.

A szökőkút mellett elhaladva a Stara Vrata ulicába jutunk, itt található az ókori Tarsatica egyetlen megmaradt emléke, az 1. században emelt, dísztelen római kapu (Rimski luk).

A gótikus Ágoston-rendi kolostort (Trg Riječke rezolucije) a 14. században építették, a földrengés azonban ezt is elpusztította. Újjáépítését a város nemesei finanszírozták, akiknek sírjai a barokk és klasszicista stílusú Szent Jeromos-templomban találhatók.

A Trg Grivicán a 17. századi Szent Vid-templom a város védőszentjének nevét viseli. A jezsuitáké volt, akiknek a rendjét II. József feloszlatta. A templom mellett harangtorony áll. A harangot régen akkor kongatták meg, amikor meghalt egy városszerte ismert, gazdag polgár.

Mária Mennybemenetele templom 12. századi épület, az évszázadok során többször átépítették. Nevezetes képe Tiziano festményének másolata, a Santa Maria dell’Assunta. Tornya 1377-ben épült, az évszázadok alatt kissé megdőlt.

Riva

A kikötőt Mária Terézia uralkodása idején kezdték el építeni, Hilarion Pascal francia és Hajnal Antal magyar mérnök tervei alapján. Mivel a partszakasz nem volt alkalmas kikötő építésére, a munkálatok feltöltésekkel kezdődtek. A kikötőhöz vasútvonalat vezettek, hogy az átrakodott áru minél egyszerűbben és gyorsabban folytathassa útját a szárazföldön. A kikötői többemeletes raktárak a historizmus és a szecesszió stílusában épültek, az építkezés során új eljárásokkal és anyagokkal (vasbeton) operáltak.

A kikötő épületeinek egy része a második világháborúban elpusztult, másokat a kikötő átépítésekor bontottak el.

Horvát Nemzeti Színház

Kazališni Park, Verdijeva bb.

A nagy horvát zeneszerző, Ivan Zajc nevét viselő színház 1885-ben, neoreneszánsz stílusban épült. Bécsi építészek tervezték. Néhány lépésnyire van innét a Velika tržnica, a város forgalmas piaca.

Modello-palota

Matija Gubca 23.

Neo-reneszánsz és neobarokk elemeket ötvöző palota 1885-ből. A piaccal szemben áll. A tervezők célja a bécsi körút (Ring) hangulatának megidézése volt. Az épületben ma a városi könyvtár és az olasz kulturális egyesület működik.

Korzo

A Korzo Rijeka látványos sétálóutcája. Klasszicista és szecessziós épületeinek sorát itt-ott modern kockaházak törik meg, hangulatát azonban ezek sem tudják elrontani. A 9-es számú ötemeletes épületben régen a Royal Szálló működött. A 13. szám alatt találjuk az 1887–89-ben épült főposta jellegzetes, neoreneszánsz épületét. A 32. számú épület Emidio Mohovich egykori nyomda- és laptulajdonos palotája.

A Korzó mentén húzódott egykor a régi városfal, melynek díszes Óratornyát, mely egyben a város szimbóluma, az 1750-es pusztító földrengést követően hamar újjáépítettek. Órája az 1896-os bécsi világkiállítás nagy attrakciója volt, akkoriban ehhez igazították az összes többi órát Európában.

Az óra alatt látható a város címere, egy korsót karmában tartó kétfejű sas. A korsóból folyó víz a Rječina folyót jelképezi. A domborműveket I. Lipót és VI. Károly osztrák császárokról mintázták.

A városháza (Korzo 16.) lókoponyákkal és kagylókkal díszített eklektikus homlokzatáról ismét csak Rijeka címere köszön vissza. Nagyon szép kovácsoltvas kapuja.

Trsat

Az 1-es vagy az 1A busszal juthatunk föl a város fölé magasodó Trsat hegyre. A Korzóhoz legközelebbi buszmegállók a Riván, a piacnál vagy a Fiumara utcán vannak.

Gyalogosan a Titov trgről induló Tersattói lépcsősoron (Trsatske Stube) jutunk a Miasszonyunk-templomhoz. A ma már több, mint ötszáz lépcsőfokot Petar Kružić várkapitány parancsára kezdték el építeni 1531-ben. A lépcsősort évszázadok óta koptatják zarándokok, akik a templom főoltárán látható Mária képhez igyekeznek.

Miasszonyunk templom

Frankopanski Trg

A templom főoltárán, a ciprusfára festett Mária képet Lukács evangélistának tulajdonítják. A képhez, melyet V. Urbán pápa ajándékozott a városnak, évszázadok óta zarándokok ezrei vándorolnak.

A kegyhelyhez, valamint a ferences kolostor alapításához kapcsolódó 13. századi legenda szerint Szűz Mária názáreti háza állt 1291 és 1294 között a hegytetőn. A ház angyalok szárnyán érkezett, és ők vitték tovább három évvel később Itáliába. A helyiek hiába követelték vissza a házat a római pápától, az Itáliában maradt, cserébe viszont a Máriát ábrázoló képet ajándékozta az egyház a híveknek. Trsati Mária Napját május 10-én ünneplik, ilyenkor a környéket ellepik a zarándokok.

A templom bejárata előtt II. János Pál pápának állítottak szobrot.

Trsat vára

Nyitva áprilistól októberig 9 és 20, novembertől márciusig 9 és 17 óra között.
A belépőjegy 15 Kn.

A várat a Frangepánok építtették a középkorban, egy feltételezett római megfigyelőpont helyén. A család címere, a kenyeret tépő oroszlán, az erőd több pontján szembeötlik. A katakomba falába a legenda szerint Frangepán Miklós ifjú felesége van befalazva, akit férje in flagranti kapott rajta egy tiszttel, szerelmeskedés közben. Egyes meg nem bízható források szerint gróf Frangepán Ferenc szelleme is visszajár a várba. A Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőjét Zrínyi Péterrel együtt fejeztette le I. Lipót 1671-ben.

A Frangepán-címer oroszlánja mellett kakasfejű sárkány is lakik Trsat falai közt. A sárkány az ír származású Nugent-család címerállata. Laval Nugent, a Habsburgok zsoldosa az 1800-as évek kezdetén kapta meg a várat és alakíttatta át lakókastéllyá.

Tengerészeti Múzeum

Muzejski trg 1.

Nyitva: okt-máj. K-P 9-16, Szo 9-13, jún-szept. K-P 9-20, Szo 9-13

Belépőjegy: 10 Kn (gyerekeknek 5 Kn)

A hajózás helyi történetét régi térképeken, eszközökön és korabeli fotókon keresztül bemutató múzeumot az egykori kormányzósági palotában rendezték be. Az neoreneszánsz épületet Hauszmann Alajos tervezte. Átriumjai, a szalonok, a márványterem a kormányzó és az általa képviselt állam hatalmát hivatott képviselni. A kertben két ágyú is látható, melyek a Rijekában kifejlesztett és gyártott torpedók emlékét őrzik.

Igazságügyi Palota

Žrtava fašizma ulica

A meglehetősen robosztus épület 1904-ben épült, Czigler Győző tervei alapján. Egy régi erőd helyén épült, mely egykor a városfal része volt.

bottombox1

bottombox2