Senj

Senj (www.senj.hr) Rijekától 70 kilométerre, a Velika Kapela és a Velebit hegység közé ékelődött völgyben fekszik. Közvetlenül felette a 698 méter magas Vratnik csúcs magasodik. Régi városmagját kettészeli a tenger felé igyekvő Kolan-patak.

Nem túl zsúfolt, kellemes tengerparti város. Messziről látszó, a Trbušnjak-hegyen épült várához mindenképpen érdemes ellátogatni.

Történelem

Senj ősidők óta lakott település; már egy i.e. 4. századi görög feljegyzésben is szerepel, igaz, akkor még Attienities néven. Első virágzását a Római Birodalom idején élte: Senia fontos katonai támaszpont volt római templomokkal, vízvezetékkel és fürdővel.

A senji püspökséget 1169-ben alapították. Mérföldkőnek számított az 1248-as esztendő, amikor a senji püspök engedélyt kapott a Ince pápától a glagolita ábécé és nyelv igehirdetéseken való használatához. 1494-ben – elsőként Dél-Európában – már nyomda működött Senjben.

Földrajzi helyzetétől fogva Senj „népszerű” településnek számított a középkorban is: mind Velence, mind a törökök szívesen látták volna meghódított városaik körében. Mindemellett ajándéknak sem volt utolsó: 1184-ben III. Béla a templomos rendnek adományozta, de egy évszázaddal később már a Krk grófjaihoz, a Frankopánokhoz tartozott. A népszerűségért azonban a lakosság fizette a legnagyobb árat, melyet mind a velencei, mind az ottomán támadások idején emberéletekben mértek. A törökök elől idemenekült emberek, az uszkók, 1558-ban erődöt építettek a hegyoldalban a támadások visszaszorítására. Ez az erőd lett aztán az ősi ellenség, Velence hajói és városai dézsmálóinak, az uszkó kalózoknak a fészke.

A török veszély elmúltával újabb virágzás köszöntött a városra: megépült a Karlovacról Rijekába vezető Jozefin út, amely rövid időre fellendítette Senj kereskedelmét. A vasútvonal azonban elkerülte Senjt, így a város lassú hanyatlásnak indult.

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - žuta lokvai kijárat (23-as út)  át a szerpentinekkel tűzdelt Vratnik-szoroson - Senj.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb       36 Kn
                       Zágráb – Žuta Lokva  53 Kn

Az autópálya felől érkezve a Kaetana Knežićán találjuk magunkat. Innen a Stara cestán ereszkedhetünk le a kikötőbe.
A Rijekából Zadar felé tartó 8-as út a városba érve Filipa Vukasovićára, majd a kikötőnél, az óváros mentén Obala Kralja Zvonimirára változik.

Busszal
Rijeka - Senj (minden órában van busz)    66 Kn
Zágráb - Senj (naponta 2 busz)            145 Kn

Turista információ

A turistairoda a Stara cesta, a Bunjevačka cesta, az Obala Kralja Zvonimira és a Filipa Vukasovića találkozásánál áll.
Stara cesta br. 2.

Tel: +385 53 881 068
e-mail: info@tz-senj.hr

internet: www.tz-senj.hr

Nyitva: jan. 1.-ápr. 15. H-P 8-14, ápr. 16.-jún. 1. H-P 8-15, Szo 8-13

          jún. 1.-szept. 15. minden nap 8-21

          szept. 16. - okt. 31. H-Szo 8-13, nov. 1. - dec. 31. H-P 8-14

Városi Múzeum

Milana Ogrizovića 5.

Nyitva: júl-aug H-P 7-15 és 18-20, Szo 10-12 és 18-20, V 10-12

          Az év többi részében csak hétköznapokon, 7-től 15 óráig látogatható.

Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

Ebben a szép régi házban kapott helyet a város történetét több nézőpontból is bemutató múzeum. A földszinten az őskori, az antik és a középkor Senje mutatkozik be, a senji hajózás történetébe is itt pillanthatunk be. A többi szinteken az irodalmi életnek és a Velebit természetrajzának szentelt kiállítást láthatunk.

Nagy városkapu

Velika Vrata

Trg Ćilnica.

A klasszicista városkapu 1779-ben épült, 1843-ban újították fel. Timpanonjában jól olvasható a „Finis Josephinae” felirat, erre vezetett ugyanis a Karlovácot Rijekával összekötő út. Az út II. József császárról kapta a nevét.

A kaputól néhány lépésnyire Nikola Jurisič, azaz a kőszegi várkapitány, Jurisics Miklós mellszobra áll. Vele szemben a Trg Ćilnica sarkán volt egykor a néhai Frangopánok által emelt erődítmény, a Kaštel.

Nehaj erőd

Nyitva: júliusban és augusztusban minden nap 10-től 21 óráig
májusban, júniusban, szeptemberben és októberben minden nap 10-től 18 óráig látogatható.

Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

A Nehaj erődhöz többféleképpen is feljuthatunk. Az óvárosból a Trg Ćilnica térről a Velika Vratan átkelve forduljunk jobbra és keljünk át a Kolan-patak kis hídján. Innen a Milutina Cihlara Nehajeván vagy a másik irányba forduló gyalogúton sétálhatunk fel az 1558-ban épült várba. A négyszög alakú, sarokbástyákkal megerősített vár építését Ivan Lenković rendelte el.

A múzeumban régi katonaruhák, ágyúk és egyéb, harchoz nélkülözhetetlen eszközök idézik a vitéz uszkó kalózok múltját. A harmadik emeleti kilátóteraszról ha velencei hajókat nem is, a tengert és az alant elterülő várost végigpásztázhatjuk.

Uskočka ulica

A Trg Ćilnicáról a Svetog Franje utcácskán jutunk a jellegzetes, uszkók házakkal szegélyezett Uskočka ulicába. Vadszőlővel vagy repkénnyel futtatott mediterrán udvarokba kukkanthatunk itt be.

Szűz Mária katedrális

Trg Cimiter

A háromhajós templom helyén a 2. században már állt egy kora keresztény templom. Bár a második világháborúban egy bombázáskor megsérült, szépen helyreállították. Belsejében román kori gótikus sírlapokat láthatunk.

bottombox1

bottombox2