Split

Split (www.split.hr) 221 ezer lakosával Horvátország második legnagyobb városa. Jelentőségét Diocletianus császárnak köszönheti, aki 293-ban palotát építtetett az addig jelentéktelen halászfaluba. Split története azonban nem vele, hanem a görögök lakta apró Asphalatosszal kezdődött, ami eltörpült a mai városmagtól 5 kilométerre fekvő illír alapítású Salona mellett. Amikor a 7. században Salonát feldúlták az avarok, annak lakosai Diocletianus palotájának falai mögött találtak menedéket.

Split nemcsak műemlékei miatt turistaparadicsom. Kikötője, búvárklubjai vannak. Az óvároshoz legközelebbi strand a homokos-betonos Bačvice, az óvárostól délre. Gyalog 15 perc alatt elérhető, éttermek, bárok szegélyezik. Mellette, Firule városrész teniszpályáin horvát teniszcsillagok gyakoroltak.

Megközelítés

Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - Dugopolje lehajtó - Split.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb         36 Kn
                       Zágráb – Dugopolje    157 Kn

A Zagrebačka út vezet az óvároshoz. Autóval közlekedni az óváros környékén nem egyszerű, mert a városfalak menti utak mind egyirányúak. Ezért célszerű mielőbb parkolóhely után nézni.
Parkolás: négy zóna van, az árak változóak.
Riva 0-24 óráig                10 Kn / óra
az óváros közelében      4-6 Kn / óra
picit távolabb, az utcán      3 Kn / óra

Turista információ

A turistairoda a Diocletianus Palota Peristil részében, a Crkvica Sv. Roka épületében van.

Tel: +385 21 345 606
internet: www.visitsplit.com
e-mail: touristinfo@visitsplit.com

Nyitva: nyáron minden nap 8-tól 20 óráig

Magyar konzulátus
Lovretska 14
Tel: +385 21 480 019
Fax: +385 21 480 020

Parti sétány - Riva

Az Dioclatioanus palota déli fala mentén húzódik a pálmasorral szegélyezett obala, a parti sétány. Mai arcát két évszázaddal ezelőtt, Marmont marsall idején kapta. Nyüzsgő közönségét az éttermi teraszok turistái és az esti koncertre igyekvő splitiek alkotják. A város jelentős eseményei mind itt kerülnek megrendezésre.

A Napóleon marsalljáról elnevezett Marmontova a Riváról, egész pontosan a Trg Franje Tuđmanáról vezet a színház felé. Forgalmas sétálóutca ez elegáns üzletekkel, egy nem mindennapi szökőkúttal és a halpiaccal. 1907-ben itt nyitott ki a város első állandó mozija, a Karaman.

Diocletianus palotája

Split büszkesége, 1979 óta az UNESCO Világörökség része. Építtetője, a dalmát származású Diocletianus egyszerű légionárisból küzdötte fel magát római császárrá. Életművének megkoronázásaként építtette a szerény méretű palotát (háromezer négyzetméter), melyet nem átallott egyiptomi szfinxekkel és oszlopokkal díszíteni. A palotába a Preporoda 22-es szám alatt lévő ház alatt léphetünk be az ún. Bronzkapun (Porta Aenea). Eredetileg ez volt a tenger felé vezető menekülő út, a „vészkijárat”.

A bronzkapun átlépve a Kőtárban találjuk magunkat. Itt 12 kuna ellenében (gyerekeknek csak 6) a római korból fennmaradt épülettöredékeket tekinthetjük meg. Hétfőtől szombatig 9-től 18, vasárnap 9-től 13 óráig tart nyitva.
A kőtárból a lépcsőfokokon felbaktatva jutunk az oszlopsoros előcsarnokba (Peristilum). A császár itt jelent meg alattvalóinak. Jobbra, a Dóm helyén állt egykor a keresztényüldöző császár mauzóleuma. A 7. században a keresztények „visszavágtak”: a császár szarkofágját kidobták, a mauzóleumot templommá alakították, oltárait Salona mellett kivégzett keresztény mártírok maradványainak emelték.

Az előcsarnokból a Kralj Sveti Ivana utcába kanyarodva 5. századi keresztelő kápolnába botlunk, ami a római időkben Jupiter temploma volt. Szép kapuja előtt fekete gránitból faragott, fejevesztett egyiptomi szfinx pihen. Társát a Dóm téren találjuk. Érdemes egy pillantást vetni a horvát Zvonimir királyt ábrázoló keresztelőkútra.

Szent Dujmó-katedrális

Kralj Sveti Duje 5.

Nyitva: 7-től 12-ig és 17-től 19 óráig
Belépődíj: 10 Kn
A torony és a kripta meglátogatásáért 5-5 kunát kérnek.

A Dóm a város védőszentjéről, a vértanú Szent Dujmóról kapta a nevét. Az 1427-es oltárkép neki állít emléket. A templomban többek ereklyéit őrzik. A diófából faragott kapun belépve a vörös márványból készült Szent Anasztáz-oltár látható a vértanú maradványaival.

A dómhoz tartozó kincstárba külön belépőt kell venni (10 Kn). Itt őrzik a 8. századi spalatói evangéliumot és a 11. századi supetari kódexet. A vitrinek alatt további ereklyék, egyházi dísztárgyak, miseruhák sorakoznak.

A dómnak több magyar vonatkozása van. A főkapu fölötti timpanon két kőkoporsót rejt, itt nyugszanak IV. Béla király lányai, Katalin és Margit.

A harangtornyot magyar, nápolyi és szicíliai királyfeleségek építtették. Az elhúzódó építkezés (a 13-iktól egészen a 17. századig tartott) az oka, hogy a torony több stílusjegy – román, gótikus, reneszánsz - nyomát viseli magán. Domborművei a tornyot építtető magyar királyokat és családjukat mutatják be.

Grgur Ninski szobra

Grgur Ninski püspök hét méter magas szobra az Aranykapu (Zlatna vrata) előtt magasodik, a Diocletianus Palotán kívül, egy kis parkban. Alkotója a világhírű szobrász, Ivan Meštrović. Az egyik kezében Bibliát tartó, a másikkal gesztikuláló püspök az ószláv nyelv használatáért szállt síkra a spalatoi (spliti) zsinaton. A szobor nagylábujját megérinteni szerencsét hoz.

Trg Republike „Prokurative”

A város egyik legszebb tere, három oldalról egy oszlopsoros, klasszicista épület öleli körbe. Régen színház állt itt, mely leégett. A téren ma szabadtéri előadásokat, divatbemutatót rendeznek.

Marjan-hegy

A város fölött magasodik, kis félszigetet foglal el. A Šperun utca végéről induló lépcsősoron tudunk felmászni rá. A park első fenyőit a 19. század derekán ültették a splitiek, 1903-ban pedig társaságot hoztak létre a hegy természeti értékeinek megőrzése érdekében. Az erdős sétányok kápolnát, kilátópontokat kötnek össze, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a városra és a közeli szigetekre. A park közepén kis állatkertet is találunk.

Meštrović Galéria

Šetalište Ivana Meštrovića 46.

Nyitva: máj-szept. K-V 9.00-19.00

          télen K-Szo 9.00-16.00, V 10.00-15.00

Belépőjegy: 30 Kn (gyerekeknek 15 Kn)

A városközponttól távolabb, a Marjan-hegy lábánál található villát Meštrović építtette brači márványból. Belsejében és kertjében a szobrász műveinek egyedülálló gyűjteménye látható. A villától nem messze, a tengerparton áll a reneszánsz-barokk Kaštelet, melyet szintén a művész vásárolt meg és újított fel. A kápolnában Krisztus életének fejezetei jelennek meg a fametszeteken, és itt látható a kalandos sorsú feszület is.

Ivan Meštrović (1883–1962) hányatott sorsú, világhírű horvát szobrász. Szlavóniában született, de szülei dalmátok voltak, gyermekéveit Otavice faluban töltötte. Bécsben tanult, első sikereit Párizsban aratta. Az 1911-es világkiállításon ő tervezte a nagydíjas szerb pavilont. A szarajevói merényletet (1914) követően menekülnie kellett, a világháborút követően visszatért a frissen alakult Jugoszláviába és Zágrábban élt. Nyarait spliti nyaralójában töltötte. A második világháborúban a Pavelić-féle usztasák rövid időre bebörtönözték, a Vatikán közreműködésével jutott ki Svájcba. Zsidó származású felesége 1942-ben meghalt. A világháború után Meštrović az Egyesült Államokba költözött és különböző egyetemeken tanított. Végakaratának megfelelően szülőfalujában, a Drniš melletti Otavicében temették el.

Meštrović alkotásainak témáját a délszláv történelemből és a Bibliából merítette. Korai történeti munkáival a délszláv egység mellett foglalt állást. Nagyhatású szobraival az egykori Jugoszlávia területén (Belgrádban, Újvidéken, Zágrábban, Splitben) és az Egyesült Államokban találkozhatunk.

Salona romjai

Nyitva: május-okt: H-P 7.00-19.00

                             Szo 9.00-19.00, V 9.00-13.00                      

                       nov-ápr: H-P 9.00-15.30, Szo 9.00-14.00
Belépőjegy: 10 Kn (gyerekeknek 5 Kn)

A hatalmas római kori rommezőt a Split központjától 5 kilométerre fekvő, de a várossal tulajdonképpen már egybeépült Solin helységben találjuk. Megközelíteni autóval a városból kivezető Domovinskog rata – Solinska - Splitska útvonalon haladva tudjuk. A feltárt területet a Salonitanska, az S. Radića és a Don F. Bulića utak fogják közre.

Salona kezdetben az illír Dalmati törzsnek volt a megerősített kikötője; a törzsről ragadt a Dalmácia név a térségre. Julius Caesar római kolónia státuszt adományozott a városnak, mely igazi virágkorát Diocletianus császár alatt élte. A római kori városfalak egy része, a 2. században épült, 15 000 fő befogadására képes amfiteátrum, a római színház és fürdő maradványai, akárcsak az ókori necropolis (temető) ma is láthatók. A birodalom bukásától a 6. századig kora keresztény központ volt itt. Ebből az időből marad fenn az ókeresztény templom és temető. Salona pusztulását az ideérkező avar és szláv törzsek okozták. A lakosok Dioclatianus palotájába menekültek és annak falai között építették fel házaikat, a mai Split elődjét. Az ókeresztény temető mellett a rommező feltárójának, Frane Bulić abbénak a kőszarkofágját láthatjuk.

Klis vára

Salona után, Splittől 9 kilométerre, 360 méteres magasságban található az egyik legjelentősebb horvát sziklavár, Klis vára. A 12. századi horvát állam egyik központját már a rómaiak (Clissa) is használták. Klis magyar vonatkozása, hogy falai között született a menekülő IV. Béla király leánya, Margit. A háromszoros falgyűrűvel védett vár stratégiai jelentősége a török időkben többszörösen bebizonyosodott. Védői – élükön Petar Kružic várkapitánnyal – két és fél évtizeden át ellenálltak a török ostromnak és bár a vár 1537-ben elesett, megakadályozták Split török kézre kerülését.

Split Card

A három napig érvényes Split Card 5 euróba kerül, de ha három napnál tovább tartózkodunk a városban, akkor ingyenes. A múzeumokba ingyenes vagy kedvezményes (50%) belépést biztosít. Egyes helyi éttermekben és szállodákban, valamint a legtöbb autókölcsönzőnél is kedvezményt adnak rá. Érvényessége 72 óra.

Az elfogadóhelyekről a www.visitsplit.com honlapon tájékozódhatunk.

Múzeumok

A Városi Múzeum (Papalićeva 1.) a gótikus Papalićeva-palotában kapott helyet, a Diocletianus palota északkeleti felén. Belső udvarában reneszánsz ablakok néznek a római kőkútra. A kiállított tárgyak sorában fegyverek, pecsétek, a katedrálisból származó szobrok idézik a múltat.

Nyitva: május-szept: Szo, V és H 9.00-16.00, a hét többi napján 9.00-21.00
          okt-ápr: K-P 10.00- 17.00, Szo, V és H 10.00-13.00

Belépőjegy: 10 Kn (gyerekeknek 5 Kn)

A Néprajzi Múzeumhoz (Narodni trg 1.) a Peristilből sétálhatunk. A régi használati eszközökön – mint például halászhajó – túl a dalmát népviseletek egész sorával ismerkedhetünk meg a kiállítás során. Különösen a hímzett és a csipkével gazdagon díszített darabok a legszebbek.

Nyitva: szept 15.-máj 31.: H-P 9.00-18.00, Szo 9.00-13.00

           június: H-P 9.00-20.00, Szo 9.00-13.00

           júl 1.-szept 14.: H-P 9.00-20.00, Szo 9.00-13.00

Belépőjegy: 10 Kn

A Régészeti Múzeum (Zrinsko-Frankopanska 25.) római korból fennmaradt emlékeket, kora keresztény szarkofágokat, görög és bizánci érméket vonultat fel. A leletek többsége a salonai ásatások során került felszínre. Érdekes az elsüllyedt hajók gyomrából felhozott amforák gyűjteménye, melyek egy részére kranpanji szivacshalászok találtak rá.

Nyitva: jún-szept: H-Szo 9.00-14.00 és 16.00-20.00                        

           okt-máj: H-P 9.00-14.00 és 16.00-20.00, Szo 9.00-14.00 

Belépőjegy: 20 Kn (gyerekeknek 10 Kn)

A Horvát Régészeti Múzeum a Stjepana Gunjace bb. utcában áll. Többnyire középkori emlékeket állítottak itt ki, kőszobrok, ékszerek, érmék, kardok sorakoznak a vitrinek alatt. Az érmék között magyar vonatkozásúak is vannak.

Nyitva: H-P 9.00-16.00, Szo 9.00-14.00

Belépőjegy: 10 Kn (gyerek 5 Kn)

bottombox1

Split
galéria

bottombox2