Zadar
Zadar (www.zadar.hr) Horvátország ötödik legnagyobb városa, jelentős kikötő. Jellegzetes mediterrán város, óvárosa kis félszigeten terül el. Neve illír eredetű (ladera), ezt a szót vették át az olaszok és használták Zaraként.
Évszázadok óta észak-Dalmácia meghatározó városa, Zadar megye gazdasági, adminisztrációs, kulturális központja. A dominikánus rend itt alapította az ország első egyetemét 1396-ban, mely egészen 1807-ig működött. Az egyetemet 2003-ban nyitották meg újra. A barátok azonban nemcsak egyetemmel járultak hozzá Zadar örökségéhez; gyógyszerészük kísérletezte ki a 16. században azt a likőrt, mely a híres Maraschino elődje volt.
Zadar a horvát kosárlabda fellegvára is, klubját, a KK Zadart 1945-ben alapították. A városban nevelkedett Krešimir Ćosić, aki európaiként elsőként játszott az amerikai NBA-ban.
A város kulturális öröksége rendkívül gazdag, egymást érik a római kori, középkori műemlékek, templomok, múzeumok. Az idelátogatók ugyanakkor olyan újszerű és ötletes látnivalókkal is megismerkedhetnek, mint a tengeri orgona vagy a Nap üdvözlése nevet viselő szolár kör.
Történelem
Zadar első lakói az illír liburn törzs tagjai voltak, akik már az i.e. 7. században élénk kereskedelmet folytattak a görögökkel és a rómaiakkal. Később római kolónia, a középkorban Velence, Bizánc és a Magyar királyság hatalmi törekvéseinek egyik helyszíne. Könyves Kálmánt a közeli Biográdon koronázták horvát-magyar királlyá. A Képes Krónika legendája szerint a király fel akarta gyújtatni a várost, mert az nem akart behódolni. Álmában azonban megjelent Szent Donát püspök, babérfa-bottal megvesszőzte a királyt, és arra kérte: legyen kíméletes a néphez. A király pedig megkegyelmezett Zadarnak.
Velence több ízben elfoglalta és amikor a törökök elérték a szárazföld belsejét, albán menekültek lepték el. Később évszázadokig a Habsburgok rendelkeztek felette. Az első világháborút követően Olaszországhoz csatolták, a 2. világháború végén a szövetségesek szétbombázták.
A város a közelmúltban is sokat szenvedett. A horvátországi szerbek lakta Knin közelsége miatt a Jugoszláv Néphadsereg egészen a háború végéig lőtte a város ipari létesítményeit és a műemlékeket. A közeli Škrabnja faluban a szerbek 86 embert mészároltak le és temettek tömegsírba. A történelmi óváros lerombolt házait mára sikerült helyreállítani.
Megközelítés
Autóval
Javasolt útvonal: Budapest (M7) – Nagykanizsa – Letenye, határátkelőhely (A4) – Zágráb (A1) – a bosiljevoi elágazásnál délre kanyarodik az autópálya (A1) - Zadar. Az autópályáról a város nyugati kapujánál (Zadar zapad) vagy a keletinél (Zadar istok) hajthatunk le. A Zagrebačka, majd az Ante Starčevića utcákon haladva közeledünk a Centar felé.
Autópályadíjak: Goričan – Zágráb 36 Kn
Zágráb – Zadar zapad 105 Kn
Zágráb - Zadar istok 109 Kn
Az óváros egy kis félszigeten fekszik, a külső városrészektől belső kikötő választja el.
Busszal
A Volánbusz járata péntekenként, 19 órakor indul Budapestről Zadarba és 4.45-re érkezik (csak június 17. és szeptember 17. között). Visszafelé szombaton közlekedik. A legolcsóbb jegy ára egy útra 6900 Ft.
A buszpályaudvar az Ante Starčevića 2. alatt található. Innen a 2-es és a 4-es buszokkal jutunk az óvárosba. Gyalog negyed óra alatt lehet a félszigetre érni.
A Lubirnuja zadari székhelyű busztársaság, de más társaságokkal (Autotrans, Puntamike Line) is utazhatunk.Az árak és a menetrend társaságonként különbözik, az alábbiak tájékoztató jellegű árak:
Zagreb - Zadar 134 Kn
Rijeka - Zadar 188 Kn
Zadar - Split 117 Kn
Vonattal
A vasútállomás rossz állapotban van, a buszpályaudvar mögött található. Vonattal körülményes Zadarba utazni, Zágrábból kétszer is át kell szállni (Karlovacnál és Kninnél). A jegy ára 160,70 Kn.
Hajóval
A hajókikötő az óváros csücskében, a Liburnska obalán található. A hajók a város és a környező szigetek (Dugi Otok, Pašman, Ugljan), valamint Mali Lošinj között közlekednek.A részletes menetrend a www.jadrolinija.hr oldalon található.
Repülővel
Zadar repülőtere (Zemunik, www.zadar-airport.hr) 8 kilométerre van a várostól. Innen busszal 25 kunáért lehet bejutni a városba (a Liburnska obalára). A buszokat a járatokhoz igazítják.
A szlovák Danube Wings június 18-tól augusztus 27-ig szombatonként repül Pozsonyból Zadarba.
Turista információ
A Narodni trg sarkán található.
Mihe Klaića 2.
Tel: +385 (0)23 316 166, 212 222
e-mail: info@tzzadar.hr
internet: www.tzzadar.hr, www.visitzadar.net
Nyitva: hétköznapokon 7-től 24 óráig
hétvégén 9-től 13 óráig
Események, programok:
Forum
A római Jadera központi terének építése az i.e. 1. századtól a 3-ig eltartott. A térre egykor lépcsők vezettek le. Délnyugati felén állt a Jupiternek, Junónak és Minervának épített templom. A birodalom bukása után a Forum köveit széthordták és más épületek építéséhez használták fel. Mindössze egy oszlop (a későbbiekben szégyenoszlop) maradt fenn teljes egészében a Szent Donát-templom kapujától nem messze.
A Régészeti Múzeumot (Trg Optice Čike 1.) itt, a Forumon, egy modern épületben rendezték be. Illír és római emlékek, cseréptöredékek, ékszerek, fegyverek, Augustus és Tiberius római császárok szobrai láthatók a kiállításon.
Nyitva: jún, júl, aug, szept. H-V 9.00-21.00
ápr, máj, okt. H-Szo 9.00-15.00
nov, dec, jan, febr, márc. H-Szo 9.00-14.00
Belépőjegy: 15 Kn (gyerekeknek 10 Kn)
A belépőjegy a Szent Donát-templomba is érvényes.
A Forum sarkán látható Szent Mária-templom és kolostor. A legenda szerint egy Čika nevű nemesasszony építtette a 11. században. A harangtornyot Könyves Kálmán állíttatta 1105-ben, amikor elfoglalta Zára várát. A templom pincéjében őrizték a város értékes egyházi kincseit a II. világháború alatt.
A kolostorban ma Horvátország egyik legjelentősebb, „Zadar aranya és ezüstje” című egyháztörténeti gyűjteményét találjuk. Iratok, festmények, szobrok, csipkék és ereklyetartók alkotják a kiállítás anyagát, köztük egy 14. századi Madonna festmény és a márványból készült Madonna szobor.
Nyitva: H-Szo10.00-13.00 és 17.00-20.00, V 10.00-12.00
Belépőjegy: 20 Kn
Ferences templom és kolostor
Zadarskog mira 1358.
A Forumról a Zanottija és Tanzlingera utcákon közelíthetjük meg. Gótikus épület 1283-ból, Dalmácia legrégibb temploma. A sekrestyében egy dombormű az a jelenet ábrázolja, amint 1358-ban Velence egy szerződésben lemond Dalmáciáról Nagy Lajos király javára.
Nemzeti Múzeum
Poljane Pape Aleksandra III. bb.
Nyitva: télen H-P 9.00-14.00, szerdán 9.00-12.00 és 17.00-19.00
nyáron H-P 9.00-12.00 és 18.00-21.00, Szo-V 9.00-13.00
Belépőjegy: 15 Kn
A Morska Vrata kaputól jobbra, a Kreseván-templom mellett áll. Bejáratát jókora vasmacska jelzi. A múzeumban festményeket és maketteket láthatunk Záráról és a tengerparti városokról.
Narodni trg
A Nemzeti teret a középkorban Pletea Magnának hívták. Többször átépítették, házai különböző időkben és stílusban épültek. Az egyik sarkon reneszánsz loggia látható 1565-ből.
Homlokzatát épületekről készült domborművek díszítik. Michele Sammichelli veronai építész tervei alapján készült, akárcsak a szemközti, 1562-ben emelt őrség-loggia, melyben etnográfiai múzeumot találunk. Az őrség-loggia barokk óratornyát a 18. század végén emelték. A tér nyugati oldalán álló 11. századi Szent Lőrinc-templom arról nevezetes, hogy a halálraítéltek itt töltötték el utolsó éjszakájukat. A templommal szemközti a Ghirardini-palota a középkorból való, a 15. században gótikus-reneszánsz íveket kapott.
Szent Donát-templom
Šimuna Kozičića Benje
Nyitva: minden nap 10-től 13, és 17-től 20 óráig
Belépőjegy 10 Kn (gyerekeknek 5 Kn)
A kör alapú templomot Donát püspök építtette a 9. században, bizánci stílusban. Építéséhez nagyrészt a Forum köveit használták fel. Három szentélyből áll, a központi rotunda 27 méter magas, és belseje körkörösen további két részre osztódik. A külső gyűrű galériáját a római-kori kövekből épített oszlopok tartják, amelyeken a latin feliratok ma is olvashatók. Kiváló akusztikájának köszönhetően koncerteket is tartanak benne.
A Szent Donát Zenei Esték komolyzenei koncertsorozatot júliusban rendezik meg.
Szent Anasztázia-székesegyház
Trg Svete Stošije
A legnagyobb bazilika Dalmáciában. Egy kora keresztény bazilikára épült a 12. században, ennek maradványai az altemplomban láthatók. Maga a templom román stílusú, rózsaablakai azonban a gótika hírnökei. A baloldali kápolna oltárán, a márványszarkofágban Szent Anasztázia ereklyéi pihennek.
Arsenal
Trg tri bunara 1.
A Három kút terén valamikor egy várárokkal körülvett erőd, a Kaštel állt. A várárok vizét a névadó három ciszternakútból nyerték. Az Arsenal az erőd megmaradt része: ma kulturális központ (www.arsenalzadar.com). Kiállításokat, különböző kulturális eseményeket, koncerteket rendeznek itt, de találunk benne turista információs központot, internet kávézót, bárt és exkluzív üzleteket is.
Tengeri orgona
Ezt az érdekes „hangszert” a félsziget csücskében, az Istarska obala és az Obala kralja Petra Krešimira IV. találkozásánál építették. A part mentén, közel hetven méter hosszan, 35 különböző hosszúságú és átmérőjű sípon szólal meg az orgona, ahogy a tenger levegőt fúj a csövekbe. Bámulatos mutatvány.
Szent Kreseván-templom
Brne Krnarutića
A Trg Sveti Krševana helyén egykor római piac volt. A templomot a 4. században építették, majd a 12. században átépítették. Itt koronázták királlyá Zsigmond király ellenfelét, Nápolyi Lászlót 1403-ban, aki aztán 100 ezer dukátért eladta a várost Velencének.
Öt kút tere
Trg Šime Budinića
A római korban itt volt az egyetlen bejárat a félszigetre. Most is láthatók a valamikor itt állt római szentély maradványai. (A római oszlop a Forumról származik.)
Ide épült 1574-ben a Szent Simon-templom, ciszternáját öt kút táplálta. A templomban látható az a 250 kilós ezüst ereklyetartó, amely a kettéfűrészelt Simon vértanú maradványait őrzi. Az ereklyetartót Nagy Lajos király felesége, Erzsébet készíttette, domborművéről a magyar királyi család sem hiányzik.
A téren áll még egy középkori torony, a Bablja Kula. A mögötte lévő házban volt valaha a városi kapitányok rezidenciája.
Városkapuk
Az óvárost körbeölelő egykori városfalból csodaszép kapuk maradtak fenn. Az 1543-ban épült reneszánsz Kopnena Vratat (Szárazföldi kapu) Sammicheli tervezte. Homlokzatát a velencei szárnyas oroszlán és Zadar címere díszítik. Óvaros felőli oldalán tengerészeti iskola működik.
A díszes Morska Vrata (Tengeri kapu) eredetileg ókori római diadalív volt, arra építették rá a középkori boltozatot, amit Velence oroszlánja díszít. A felirat a Habsburgoknak a török felett Lepantónál aratott diadalát (1571) örökíti meg.
A Nova Vrata (új kapu) alatt a Liburnska Obaláról jutunk az óvárosba. A tengerparti sétány elején áll az a híres horvát kosaras, Krešimir Ćosić szobra.
bottombox1
bottombox2
